DarkSide Joint

Elcsépelt próbálkozások ide vagy oda, én magam még mindig felkapom a fejem, ha szembe jön egy found footage horror. Ne is kérdezzétek, talán ez nálam valami guilty pleasure, vagy tudomisén, mindenesetre a The Borderlands sem tűnt rossznak első blikkre, kapott hát egy esélyt. Egy háromfős társaság indul vizsgálódni egy angol vidéki templomba, ahol annak idején egy keresztelőn különös, megmagyarázhatatlan események történtek. Minderről felvétel is készült. Vajon csak a pap trükkjeiről van szó, hogy feldobja a temploma látogatottságát, vagy tényleg természetfeletti erő lakozik a falak között? A film lassan alapoz meg a lényegi részének, de ezt a szakaszt remekül kitöltötték arra, hogy megismerjük a karaktereket. Mindezt feldobták némi civódással, ami köztük van a hit kontra hitetlenség terén. Amikor pedig a film elkezd érdekesebbé válni és beütnek a horror elemek, nos, akkor sem gyorsítunk rá a tempóra, de legalább nem használja a már ezerszer előrántott kliséket, amelyeket más hor...

A nyár utolsó napjaiban újabb csemegékkel készül a Budapest Rooftop Cinema. Szerda estétől a BUSHO egyik helyszíneként szolgál a Corvin Club tetőterasza, a versenyprogram kisfilmjeivel várják a mozibarátokat egészen szombat estéig. Hétfőn megint egy kultikus filmé a terep – a tragikusan körülmények között elhunyt Scott Kalvert az Egy kosaras naplójával örökre bírta magát a filmtörténelembe. 12. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál Augusztus 30. és szeptember 4. között idén 12. alkalommal rendezik meg a BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált. A 15 órányi 74 rövidfilm végül 25 országból érkezett, kategóriánkénti bontásban 39 fikciós, 19 animációs és 16 kísérleti alkotás, melyek között számtalan izgalmas és érdekes alkotásra bukkanthatnak a filmrajongók. Az esemény Facebook-oldala itt érhető el . Első vetítés időpontja: 2016. augusztus 31. 19:00 Helyszín: Corvin Club tetőterasz (VIII. Blaha Lujza tér 1-2., bejárat a Somogyi Béla utca felől) Napijegy: 500 HUF Egy kosaras naplója ...

Rell-t (Jordan Peele) dobja a barátnője, ő pedig maga alatt van. Mielőtt azonban még legjobb barátja, Clarence (Keegan-Michael Key) meglátogatná őt egy kis vigaszra, egy kismacska dorombol a háza előtt. Befogadja, elnevezi Keanu-nak, Rell életkedve pedig 180 fokos fordulatot vesz. Nem tudja azonban, hogy ez a cica egy véres leszámolás kellős közepén szökött meg, a gazdája pedig egy drogbáró volt. Rell lakását tévedésből kirabolják, és magukkal viszik Keanu-t. Nincs mese, vissza kell szerezni. Rell és Clarence találkoznak Cheddarral (Method Man), a gengszterfőnökkel, és mivel nála van Keanu, így ők a rejtélyes bérgyilkos párosnak adják ki magukat, hogy egy melót elvállalva megkapják a macskát. A két szerencsétlen fickó pár napja gyökeresen megváltozik, amint a békés kertvárosi idillből belecsöppennek az alvilágba. Nincs új a nap alatt - mondogatom magamban, amikor olyan filmek kerülnek elém, mint a Keanu. Szó sincs arról, hogy nézhetetlen lenne, mert egynek kiváló, de ahogy szokt...

Az alábbi vicces kis videót Taika Waititi (Hétköznapi vámpírok) hozta össze, aki a jövőre bemutatásra kerülő Thor: Ragnarök rendezéséért lett a felelős. A Civil War-ban majdnem az összes Bosszúálló feltűnt, Hulk és Thor kivételével - utóbbiról pedig ez az apró szösszenet készült, hogy amíg társai háborúztak, addig ő merre tengette mindennapjait.

1945. Grace (Nicole Kidman) egyedül neveli két gyermekét, fiát és lányát egy nagy, ódon házban, messze a város zajától. Férje annak idején elment a háborúba, és nem tért vissza. A gyermekek különös betegségben szenvednek: nem érheti őket napfény, így a ház újdonsült, háromtagú személyzetének szigorú szabályokat kell betartani. De mintha valamiben sántikálnának. A gyerekek pedig arról suttognak, hogy szellemek vannak a házban. Viszonylag új filmként került a kezeim közé annak idején, tizenéves korom derekán ez a film. Akkor, fiatalabb fejjel kissé unalmasnak találtam, bár kétség kívül voltak hatásos jelenetei, amik megmaradtak bennem. Később, talán pár évvel ezelőtt újranéztem, és akkor már sokkal jobban tetszett, de most a napokban is előkerült. Azt hiszem eljutottam oda, hogy ki merem jelenteni: ez egy mestermű. Alejandro Amenábar filmje a tökéletes egyveleg, amelyben maximális odaadással párosul mind a horror, mind pedig a dráma. Alig néhány hirtelen jump scare van csupán jele...

Néhány hete rántották le a leplet, miszerint Adam Wingard (You're the Next, The Guest) idei horrorja, a The Woods valójában nem lesz más, mint a klasszikus Ideglelés folytatása. Akkor egy második előzetessel közölték a nagy hírt, amelyhez most érkezett egy új trailer. A történet szerint az első rész szereplőit keresik, a bemutató pedig eléggé paráztatósra sikerült. Wingard miatt valamiért nyugodt vagyok, nem félek tőle, hogy elcseszik a filmet, és csak a brand mögé bújva próbálnak bőrt lehúzni a szériáról.

Harry Lockhart piti bűnözőként kezdte, és valahol ennek, illetve egy ebből adódó fatális véletlennek köszönheti, hogy mostanra már a filmes biznisz ajtóit kopogtatja. Szerepére készülve a magándetektív, Gay Perry (Val Kilmer) mellé szegődik, ám mire észbe kapnak, máris egy zűrös ügy kellős közepén találják magukat. Shane Black a megannyi remek (na jó, voltak kevésbé remekek is...) forgatókönyv után igen jól tette, hogy végül úgy döntött, kipróbálja magát rendezőként. Debütálásával egy igazán egyedülálló, neo-noir köntösbe bújtatott krimi-komédiát rántott össze, amely nem csak neki volt előrelépés, de a főszereplő Robert Downey Jr-nak is jól jött hánytatott sorsú karrierjét illetően. Amit pedig Downey azóta leművelt, az nyilván történelem... A Kiss Kiss Bang Bang egyik legnagyobb erőssége a teljesen spontán fordulatokban rejlik, melyek nem kimondottan a cselekmény fontosabb részeihez köthetők, sokkal inkább az apróságok. Ennyire elborult narrációt talán egyetlen másik film sem vo...

Végül csak bemutatásra kerül a Rings: voltak nagy tologatások a film premierjét illetően, de idén októberben csak befut. Az is tisztázódott végre, hogy folytatásról lesz szó, méghozzá az amerikai remake cselekménye után 13 évvel járunk, amikor is az a bizonyos videó egy e-mailben kerül főszereplőnőnk, Faith (Laura Wiggins) szeme elé. Nem kertelek, kimondom: ez valami borzasztónak tűnik. Már a második rész is hagyott jócskán kívánnivalót maga után, ez a trailer pedig azt sugallja, hogy a lejtmenet folytatódni fog. Ne legyen igazam, de úgy érzem, itt van túltolva a Kör-sztori, főleg a végén, a repülőgépes jelenetben. Hatásvadász, harmatgyenge, de még egy vállrándítást sem volt képes kipréselni belőlem.

Tropára ment házassága után Ben (Paul Rudd) új életet akar kezdeni, így elvégez egy ápolói állást, majd egyből munkát is vállal. Egy izomsorvadásos fiút, Trevort (Craig Roberts) kell ápolnia. A furcsa humorral megáldott sráccal különös kapcsolat alakul ki közöttük, Ben pedig úgy dönt, elviszi a fiút pár olyan helyre Amerikában, amiről annyit álmodozik a négy fal között. Útnak indulnak, később pedig hozzájuk csapódik egy otthonát elhagyó stoppos lány, valamint egy állapotos nő is, akinek lerobbant az autója. Igen, pontosan tudom, a fenti szinopszis nem a világ legnyerőbb ötlete, hiszen kisebb-nagyobb változtatásokkal már láthattunk ilyen tematikájú filmeket. Lehet még újat mondani a témában? Nem, nem igazán történt rá precedens, de a Netflix idén érkezett filmje mégis egy egészen varázslatos köntösben tálalta elénk ezt a road movie-ba oltott dramedy-t. Nem kellett túl nagy bravúr, mert a sztori nyílegyenesen halad előre - maximum néhány új szereplő kúszik csupán a képbe - egyszerűe...

A BBC által megkérdezett 177 kritikus esetében biztosan, legalábbis ennyit kérdeztek meg, és az ő voksaik alapján állt össze ez a lista. Lehet csemegézni, ki mennyit látott! Mivel esélytelen volt holtverseny nélküli helyezéseknek egy ilyen projekt esetében, így bizonyos helyezéseken több film is szerepel. 100. Toni Erdmann (Maren Ade, 2016) 100. Requiem for a Dream (Darren Aronofsky, 2000) 100. Carlos (Olivier Assayas, 2010) 99. The Gleaners and I (Agnès Varda, 2000) 98. Ten (Abbas Kiarostami, 2002) 97. White Material (Claire Denis, 2009) 96. Finding Nemo (Andrew Stanton, 2003) 95. Moonrise Kingdom (Wes Anderson, 2012) 94. Let the Right One In (Tomas Alfredson, 2008) 93. Ratatouille (Brad Bird, 2007) 92. The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford (Andrew Dominik, 2007) 91. The Secret in Their Eyes (Juan José Campanella, 2009) 90. The Pianist (Roman Polanski, 2002) 89. The Headless Woman (Lucrecia Martel, 2008) 88. Spotlight (Tom McCarthy, 2015) 87. A...

Nem bulvárcikk lesz, mindössze egy videó, ahol egy 200 millió dolláros film stáblistáját láthatjuk, ahogy eddig soha: minden egyes stábtagnál ott van, mennyi volt a részesedése. Nyilván nem kell készpénznek venni, csupán átlagolva, megközelítőleg kerültek oda az összegek, mindenesetre érdekes látni, hogy egy ilyen volumenű mozinál milyen összegek repkednek jobbra-balra a résztvevő emberkék között.

A 17 éves, érettségi előtt álló lány, Charlie osztályába új tanuló érkezik: Sarah, akit hamar befogadnak társai, látva mennyire közvetlen és segítőkész mindenkivel. Charlie-val is hamar összebarátkoznak, azonban a jövevény hamar a lány ellen fordul, aki nem igazán tudja hova tenni annak viselkedését. Mígnem Charlie rájön egy titokra Sarah életéből. A Lélegezz! sok témával próbál foglalkozni, amely érintheti a tinédzserek életét: barátok, riválisok, árulások, otthoni zűrök, balhék. Mindezeket szirup és sallangok nélkül teszi, nem megy át "hálivúdiba", megmarad az európai történetmesélés színvonalán, és milyen remekül teszi ezt. A probléma sajnos ott burjánzik ki, hogy bár mindvégig láttam, mit akar közölni velem a film, értettem a mondanivalót, sajnos a gyatra rendezésnek hála nagyon egysíkúan, már-már unottan, kimagasló pillanatok nélkül közvetíti mindezt. Pedig fontos témák ezek, amelyekről pont, hogy nem nyugati klisékkel telepakolva kéne filmet csinálni, és bár Mélanie L...

Ahogy azt már a nézők megszokhatták, a Budapest Secret Cinema megint különlegességekkel kényezteti a mozi szerelmeseit. Csütörtökön az Artlocatorral közösen egy filmtörténeti klasszikussal, A Fekete Lagúna szörnyével támad, míg szombaton a C I N E M A B I Z A R R E sorozat keretében az elmúlt hónapok legfelkavaróbb mozis élményét hozza el Nicolas Winding Refn filmje, a Neon démon formájában. A fekete lagúna szörnye Gonosz, lelketlen tudósok elkábítanak és foglyul ejtenek egy teremtményt, aki rabságában viszonzatlan szerelemre gerjed a főtudós asszisztensnője (Julia Adams) iránt. Ámde a magányos szörnyeteg, „a hiányzó kétlaki evolúciós láncszem, aki se nem béka se nem királyfi” megszökik, és elrabolja vonzalma tárgyát! Nem is kell ennél több, a tudósok vezetője (Richard Carlson) hadjáratot indít, hogy kiszabadítsák a gyönyörű nőt, és visszadobják a nyugtalanító szörnyet a mélybe, ahonnét jött. A jól eljátszott és nem kevésbé zseniálisan megrendezett A fekete lagúna szörnye Bud Wes...

Igen, a balul elsült Killing Joke azért megadta a hangulatot és meghozta a kedvet ahhoz, hogy valamennyire benne maradjak az animált Batman univerzumban. Mivel nem vagyok túl jártas ebben a világban, és A rém álarcát már kiskorom óta szeretem, így valami új kellett, tehát úgy döntöttem, leöblítem a gyilkos tréfa okozta fájdalmakat a sokak által legjobbnak titulált két részes, A sötét lovag visszatérrel. Tíz éve már, hogy Batman visszavonult. Az idős Bruce Wayne nyugodtan tengeti mindennapjait, de nem igazán leli örömét az életben. Inkább csak elvan, néha autóversenyezik, de ez sem az ő világa. Gotham City-ben a magukat Mutánsoknak nevező bűnszervezet üti fel a fejét. Ez pedig kiváló alkalom Bruce-nak, hogy hosszú évek után ismét magára húzza a denevér gúnyát és szembe szálljon a gonosszal. De nem megy minden simán, hiszen ő sem mai gyerek már. A Mutánsok pedig csak a kezdet... Bár kissé félve ültem neki, mondván, mi lehet ebben a sztoriban, hogy összesen két és félórányi játékid...

Bitang nehéz egyveleg ez a horror-komédia, hiszen mindkét stílusjegy minőségi szerepeltetése embert próbáló feladat tud lenni. Évről évre érkeznek különféle próbálkozások ezen a téren, és bár kevés a kritikán aluli film, de az igazán zseniális mozikkal sem vagyunk elkényeztetve. A Scouts Guide to the Zombie Apocalypse valahol félúton rekedt meg. Mert bizony a cselekmény egyszerű, mint egy pofon. Kötelező körök, ezerszer lerágott sablonok és fordulatok követik egymást, minden előre besaccolható, és jó eséllyel úgy is lesz, ahogy azt sejteni véled. Kitör egy zombijárvány, néhány kiscserkész pedig az egyikük kinevezése estéjén szembesül azzal, hogy valami nem stimmel a környéken. Egy helyi sztriptíztáncosnővel kiegészülve veszik fel a harcot az élőhalottak ellen. Mindez a jól bevált bonyodalmakkal tarkítva, amelyek abszolút nem okoznak meglepetést. A forgatókönyv vázlatán nem kotlottak sokat, mintha valami biztonsági játék akart volna lenni, vagy egyszerűen csak ennyire futotta. Am...

A nyár – bár egyre hűvösebbek az esték – még javában tart, a Budapest Rooftop Cinema pedig töretlen lelkesedéssel várja a legjobb filmekkel a Corvin Club tetőteraszára a mozirajongókat: 18-án a már jól megszokott Franch Rooftop Cinema sorozatban ezúttal francia rövidfilmek kerülnek terítékre, 22-én este pedig egy hamisítatlan kémtörténet kényezteti James Bond rajongóit: a Goldfinger és Sean Connery várja közönségét. French Rooftop Cinema: Francia rövidfilmek A rövidfilm válogatásban három darabot láthat a közönség. Az Érzem, ahogy átjár a zene című filmben az idegenvezető Rosalba különös „betegséggel” küzd: amint megszólal a zene, hiába próbálja megzabolázni a végtagjait, minden porcikája mozgásba lendül. Kérdés, hogy a táncos lábak meghódítják-e az ifjú kollégát, Alaint. Az Oroszlánálmokban Amir és Edem régóta dédelgetett álmukat készülnek valóra váltani: egy közös étterem Dauville-ban… Csakhogy az élet mindenbe beleszól: Amir szerelembe esik, ami veszélybe sodorja nemcsak a terve...

Ha van rendező, akire érdemes manapság odafigyelni, az Denis Villeneuve. Fogságban, Enemy, Sicario... mind más és más filmek, ráadásul hozzávágták a Szárnyas fejvadász második részét is. Ám mielőtt jövő októberben visszatérne Rick Deckard, Villeneuve még idén ősszel elhozza nekünk az Arrival című sci-fi-t, Amy Adams és Jeremy Renner főszereplésével. A forgatókönyvet Eric Heisserer (The Thing [2011], Lights Out) írta Ted Chiang kisregénye nyomán. A történet szerint egy matematikus és egy nyelvész próbálja megtalálni a közös hangot az idegenekkel, akikről kérdéses, mit is akarnak pontosan. Az Arrival november 11-én debütál az amerikai piacon, reméljük, hozzánk is befog majd futni.

Anno már írtam a komplett Millenium-trilógiáról , a Stieg Larsson regényeiből készített széria, melynek központi figurája Lisbeth Salander, a szociopata hacker-lány. A svéd hármas sikere után nem volt kérdés, hogy Amerika lecsap a feldolgozásra. Ennek immár 5 éve, akkor David Fincher, a Hetedik és a Harcosok Klubja rendezője vállalta el, hogy némileg új köntösbe bújtatva készíti el a sorozat első darabjának, A tetovált lánynak hollywoodi változatát. Merész vállalkozás volt ez, de hát tudjuk, hogy az amcsik rendszerint szeretnek beleszarni a keleti és európai palacsintákba. A legfontosabb kérdés, illetve a legkényesebb pont maga Lisbeth Salander, hiszen Noomi Rapace kiválóan keltette életre ezt a magának való, rocker és punk stílusjegyeket magán viselő, roppant agyafúrt és veszélyes lányt. A választás ezúttal Rooney Marára esett, akinek alakításával semmi probléma nem volt: kár lenne mérlegelni, végül melyikük a jobb Lisbeth, maradjunk annyiban, hogy egy hangyányit mindkettő más, m...

Két dologban biztosak lehetünk, amikor szóba kerül Rob Zombie kétrészes horror sztorija: az egyik, hogy a fickó nem kicsit van oda A texasi láncfűrészes mészárlásért. A másik, hogy inkább maradjon a kaptafá... izé, a zenélésnél, mivel Robert Bartleh Cummings-nak inkább az való, mint a filmezés. Ezt debütáló mozijával már kapásból be is bizonyította. AZ 1000 HALOTT HÁZA Nem véletlenül hoztam fel a párhuzamot Tob Hooper klasszikus horrorjával, hiszen elég sok a hasonlóság. Nem csak a cselekményt, de az elborult képsorokat illetően is maximálisa átérezhető, hogy Zombie feltehetőleg Leatherface véres meséjén nőtt fel, és ha nem is kopizta, de valahol tisztelgett a láncfűrészes gyilkos története előtt. Csapat fiatal igyekszik hazafelé, ám megállnak egy benzinkútnál, amelyet Spaulding Kapitány (Sid Haid), a bohócra maszkírozott boltos üzemeltet - a töltőállomás pedig egyúttal egy afféle horror shop is egyben. Meginvitálja őket egy szellemvasútra, amelyben a sok hírhedt sorozatgyilko...

Max, a kutya kiválóan elvan gazdijával New Yorkban. Kettejük kapcsolata szinte tökéletes. Mígnem hőn imádott gazdája egy nap haza nem állít egy másik kutyával, ő Duke. Max élete fenekestül felfordul, már a legelső pillanattól kezdve tudatja a jövevénnyel, hogy nem látja őt szívesen. De Duke sem az a fajta, akivel csak úgy kilehet kezdeni. Így történik, hogy amikor kettesben maradnak otthon, végül jó messzire kerülnek otthonuktól. A mai animációs trendek egyik legközkedveltebb pontja, hogy szinte minden korosztályt megcéloz, így míg a kicsik elvannak a nekik szóló résszel, addig a felnőtteknek is akad megannyi kikacsintás. Valahol hasonló reményekkel ültem le A kis kedvencek titkos életére, és bár félszemmel ki-kikacsint a nagyoknak is, ez mégis inkább egy gyermek-orientált produkció. Nincs ezzel semmi gond, egyszerűen csak nem szabad egy Fel!-t vagy egy Némót várni. Ugyanúgy van érzelmi töltet, amely nekünk szól, csak nem annyira erősen, mint teszem azt az Agymanók esetében. Ugy...

Bevallom, sokakkal ellentétben én nem dobtam akkora hátast a Rogue One első előzetesétől, mint a többség. Jó volt, tetszett, de ennyi. Most azonban kaptunk egy új trailert, amely már az én érdeklődésem is alaposan felcsigázta: konkrétan minden adott. A hangulat, a klasszikus zenei aláfestés, és a végén még a sötét nagyúr, Darth Vader is felvillan. Igazi epic kedvcsináló született. Rajongóknak és laikusoknak egyaránt. Sőt, odáig elmerek menni, hogy nekem ez most bármelyik The Force Awakens előzetesnél jobban tetszett. De lássuk, milyen előzményfilmmel készülnek nekünk idén decemberben.

"Az anamorfózis egy művészettörténeti kifejezés, amely azokat a felismerhetetlenné torzított képeket jelenti, amelyek csak egy különös nézőpontból, vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak újra láthatóvá." - Wikipédia . Akaratlanul is eszembe jutott a Rejtélyes igazságok narrátora, Jonathan Frakes, aki az epizódok elején rendszerint egy ilyen művet, tárgyat mutatott be, legyen az például egy festmény. Az Anamorph lényegét tökéletesen összefoglalják a fenti sorok: sorozatgyilkos ólálkodik a városban, ám neki nem az adja az örömöt, hogy ölhessen, a gyilkosság pusztán csak egy adalék a tevékenységében. Az anamorfózis módszerét használva a tett színhelyét úgy alakítja ki, hogy bár elsőre egy ész nélküli mészárlásnak tűnik, de a megfelelő nézőpontból egy műalkotást kerüljön a helyszínelő nyomozók szeme elé. A történet főhőse Stan Aubray (Willem Dafoe) nyomozó, akinek öt évvel ezelőtt már jócskán meggyűlt a baja a gyilkossal, akit aztán el is kaptak, a rajtüt...

Záróra van a könyvesboltban, ám megjelenik egy furcsa idegen, Swan Tamel (Sinkó László), vele együtt pedig a boltban található összes könyv átváltozik egy 1 című regénnyé. Az ügyben a cinikus nyomozó, Phil Pitch (Mucsi Zoltán) kezd el nyomozni. Amint tudomást szereztem az 1 című film létezéséről, elolvasva a pár soros történetet azonnal látni akartam Pater Sparrow (valódi nevén Verebes Zoltán) sci-fijét. Ugyanúgy indult, amilyennek ígérkezett: elvont, szürreális, furcsa, mindfuck adalékokkal, valamint elképesztően darkos hangulattal. Igen, gondoltam ez kell nekem! Az atmoszféra remek, a felütés kellően abszurd, Mucsinál jobban pedig senki nem tud hitelesebben anyázni. Azonban ahogy telt-múlt a játékidő, úgy omlott össze az a kártyavár, amit az 1 olyan remekül felépített magának. Már hirtelen azt sem tudtam, mit látok, mi történik pontosan, milyen dialógusok hangzanak el a szereplők szájából, akik valami oknál fogva egy szanatóriumba kerültek. A film teljesen elborul, és nem a jó érte...

Aki látta a kiírást Facebookon vagy követ Twitteren, az tudja, hogy az elmúlt napokban oka volt annak, amiért a blog konkrétan leállt. Egy elég komoly volumenű költözés van mögöttem, amelynek a nehezén végre túl vagyunk. Most már innen, az új lakásból körmölöm ezeket a sorokat, és bár vannak még kisebb tennivalók, de a jó hír, hogy megint van időm géphez ülni. Ha egyelőre nem is a régi gőzerővel, de feltámadunk, ahogy azt illik, aztán szépen, sorban visszaállunk a régi kerékvágásba. Ennyit akartam, az Erő legyen veletek!

Anna Taylor (Christina Ricci) kapcsolata már nem az igazi párjával, Paullal (Justin Long). Egy félreértés miatti veszekedést követően Anna egy esős estén kocsiba pattan, a feldúlt nő pedig balesetet szenved. A hullaházban tér magához, ahol a temetkezési vállalkozó Eliot Deacon (Liam Neeson) közli vele, hogy valójában meghalt. Persze Anna próbálja meggyőzni, hogy márpedig ő nagyon is él, de a férfi erre csak annyit válaszol: "Mind ezt mondja..." Ugyan a magyar cím, A halott túlélő elég ellentmondásosnak tűnik, de voltaképp pont annyira tart minket kérdések között, mint maga a film. Anna valóban meghalt, és csak Eliot képes vele beszélni? Vagy a férfi őrült? Sőt, az a lehetőség is fennáll, hogy Anna valójában nem halt meg, de Eliot már csak azért is elfogja temetni, ha egyszer már elkészült a halotti bizonyítvány. Megannyi kérdés sorakozik fel a játékidő alatt, amelyekre választ csak az utolsó percekben kapunk. Agnieszka Wojtowicz-Vosloo misztikus hangvételű, időnként h...

Nem kis várakozás előzte meg részemről Sam Liu animációját, lévén, hogy a hiresztelések szerint egy igencsak jóféle alapanyag dukál hozzá, és még a korhatári besorolással sem fognak finomkodni, feltolják R-re, ahogy azt illik. De nem is ebben a világban élnénk, ha minden flottul menne, így a The Killing Joke egy meglehetősen közepes animáció lett végül, amelyet csak pár dolog mentett meg attól, hogy végérvényesen lehúzhassuk Gotham valamelyik belvárosi garzonjának retkes klotyóján. A történet BatGirl bemutatásával, viszontagságaival, valamint a nő narrációjával indít és szenteli a film első felét csak és kizárólag neki, valamint Batmanhez való viszonyának. Ahogy a narratíva is mondja (szabadon idézve): "biztos nem arra számítottál, hogy ez a történet így veszi kezdetét..." Hát valóban nem. Ugyan egy darabig a látvány és a hangulat képes a maga módján elkápráztatni, de idővel nem igazán értjük, mire fel ez a szál, amelyet az egyik pillanatban lezárnak, hogy egy új sztori ...