DarkSide Joint

Párperces rövidfilmből egész estés mozit készíteni elég bátor próbálkozás, sokan bele is buknak. A Lights Out című kis szösszenet elég félelmetes és egyben eredeti élmény volt a röpke kis idejével, szinte adta magát egy másfél órássá duzzasztott horror, és nem is kellett olyan sokat várni: idén megérkezett. De sajnos nem ez törte meg a sémát... Bár túlzás lenne kijelenteni, hogy a Lights Out rossz lenne, mert összességében nagyon is korrekt darab: a probléma ott burjánzik ki, hogy maga az alapötlet teljesen elveszik minden más mellett. Kapunk ügyes megoldásokat, parádés nyitójelenetet, és hellyel-közzel azért igyekszik belénk fagyasztani a szart - de ismét bebizonyosodott, hogy amit egyszer valaki három percben álmodott meg, az 80 percben nem kifejezetten működőképes. A történet szerint van egy démon, amely csak a sötétben képes létezni, ha felkapcsolod a villanyt, elillan. Ez az entitás száll meg egy családot: végez az apával, majd teszi pokollá a pszichiátriát is megjárt anya...

Nyolcvanas évek, slasher-filmek, ódákat lehetne zengeni, mennyire csúcson volt a horror ezen alműfaja. Nem kellettek nagy gondolatok, sem észvesztő fordulatok, mindent átértékelő csattanók, mindössze az egyesével fogyatkozó szereplők, akiket üldöz valamiféle mániákus, általában bosszútól vezérelve. A The Burning pontosan beleillik ebbe a szekcióba, hiszen a szóbanforgó gyilkost, az egykori mogorva tábori gondnokot annak idején ropogósra pörkölte néhány táborozó kölyök, amikor is az ártatlan tréfájuk végül tragédiába torkollott. Cropsy testét nem tudták rendbe hozni, nem nagyon merészkedik emberek közé, inkább úgy dönt, néhány évvel később meglátogatja azt a bizonyos tábort, ahol élete derékba tört, és módszeresen, egy metszőollót kezébe véve mészárolja le az aktuális táborozókat. Akik között a jól bevált recept alapján a szokásos karakterek sorakoznak fel, kezdve a lúzertől az alfahímig, a kedves lánytól egyenesen a könnyűvérű nőcskéig. A létszám csökken, Cropsy  teszi a dol...

A Hívatlan vendég egy nagyon korrekten összerakott, tipikus amerikai horror-thriller, pont jól elhelyezett látomásképekkel, centire kiszámolt játékidővel, valamint ügyesen elhelyezett fordulatokkal - igen, normális esetben egy ilyen film már elég lenne ahhoz, hogy összetegyük a két kezünket, még ha nem is emelkedik ki magasan a horrorfilmek szürke átlagából. A baj az, pontosabban a legnagyobb baj ott burjánzik, hogy ez is egy remake: a 2003-ben készült, dél-koreai A két nővér kissé felhigított, amcsi változata. Mert ha valaki tisztában van ezzel, és legalább feleannyira szereti Jee-woon Kim modern klasszikusát, akkor annak nagyon rátudja nyomni a bélyegét a végeredményre. Mert nincs baj a Hívatlan vendéggel: simán leköt, ha kell megijeszt, ha kell érdekes is tud lenni, és még a végén is sikerül meglepetést okoznia, de tudjuk azt: van ennél jobb, sőt, egyenesen profibb módja a tálalásnak. Anna (Emily Browning) tíz hónapos pszichiátriai kezelés után végül hazatérhet apjához (David...

A cím magáért beszél, ahogy az évszám is, szóval sok rossz dolog nem sülhet ki belőle, főleg, hogy horrorfilmről beszélünk. A műfaj előszeretettel húzza elő a kalapból a babákat, mint a paráztatás egyik eszközét, és valljuk be, némelyik elég félelmetesen tud vigyorogni. Két kis csoport menekül a vihar elől az isten háta mögötti házba: egy férfi a lányával, valamint irtózatosan sznob barátnőjével, illetve két punk(szerű) stoppos csaj, akiket egy kissé esett-kelt férfi vett fel útközben. Szállásadóik, az idős házaspár babákat készít, amelyekkel szabályosan tele van az amúgy nem kis ház. Éjszaka pedig furcsa dolgok történnek... A Dolls nem az a fajta horror, amely a klasszikus félelemkeltésre helyezi a hangsúlyt: nincs jump scare, sem libabőrt előidéző hangulatkeltés. Mai szemmel nézve inkább egy jó kis retrózásnak felel meg, hiszen mind az atmoszféra, mind a trükkök nagyon szépen visszarepítenek minket a nyolcvanasokba. És ha már szóba kerültek a trükkök, itt bizony nagyon érződik...

Bryan Bertino nem titkoltan a hetvenes évek thrillereinek stílusában és azok egyszerűségével próbálta elkészíteni a The Strangers című filmjét, amely noha igaz történetként van tálalva, ahogy azt megszokhattuk, ennek a fele sem igaz. Ezen felül a rendezőt még a Manson család ámokfutása inspirálta, mindezek végterméke pedig egy roppant izgalmas horror-thriller lett. James és Kristen egy esküvőről tér haza az éjszaka közepén egy hétvégi, isten háta mögötti házba. A hangulat fagyos, a srác ugyanis ezen az estén szánta rá magát, hogy megkérje párja kezét, a lány viszont nemet mondott. Nem sokkal később egy nő kopogtat be hozzájuk, egy bizonyos Tamarát keresve - ám ekkor mi tudjuk, hogy szó sincs semmiféle Tamaráról, az illető csak felméri a terepet. Ami ezután következik, az egy végzetes éjszaka, ugyanis három maszkos idegen töri meg a nyugalmat. Azért, mert otthon voltak... A The Strangers tényleg képes arra, hogy megdolgozza nézője pulzusát, ahogyan azt illik egy home invasion fil...

Amy Holden Jones mondhatni színes egyéniség: debütáló filmje volt a The Slumber Party Massacre, de később, a kilencvenes években olyan moziknak írta a forgatókönyvét, mint például a Beethowen vagy a Tisztességtelen ajánlat. Oké, nem az az ember, aki akkora nagy dolgokat tett le az asztalra, de első mozija mégis egy igazi csemege. Nem hibátlan, nem lett belőle klasszikus, de a maga 77 percével egész jól elszórakoztat. A címből könnyen kitalálható, mi az alapszituáció: a lányok pizsamaparty-t rendeznek, miközben odakint egy elmebeteg gyilkos van szökésben. Nem fogjátok kitalálni, melyik házat célozza meg... Rögtön a közepébe is vágok: lengén (néha túl lengén) öltözött lányok sikítozva menekülnek a pszichopata elől, vagy épp veszik fel ellene a harcot. Ennyi az egész. Nincs túlbonyolítva, sem megcsavarva. Egy kőegyszerű slasher-horror, amelyben ha halványan is, a vígjáték elemek is fel-felbukkannak néha. A slasher egyik fontos tényezője, ami nagyon meghatározza a végeredményt: a ha...

A Fűrész hatalmasat robbant annak idején, James Wan pedig, ha nem is volt képes átugrani a saját maga által felállított lécet, mégsem lehet azt mondani, hogy mélyrepülésbe kezdett volna - pár évvel később jött a Dead Silence, amely szintén egy nagyon pofás horrorfilm lett, Wan neve pedig azóta lett biztos garancia egy jó kis borzongásra. Ugyan nem a legismertebb filmjei közé tartozik, annak ott van a Démonok között egy és kettő , de nem szabad elmenni mellette, hogy itt is képes volt mind az atmoszféra megteremtésére, mind a hangulat fokozására, majd, hogy kellő időben csapjon le, aminek le kell csapnia - mi pedig ijedtünkben egy pillanatra megemelkedjünk két centit a fotelből. Valaki csomagot hagy Jamie Ashen (Ryan Kwanten) és barátnője lakása előtt. Név nincs rajt, sem üzenet, kinyitva pedig egy hasbeszélő bábot találnak a dobozban. Amíg a srác elmegy kajáért, addig a lány kettesben marad a babával, Jamie hazaérve pedig párja holttestét találja csak: arca eltorzult, akárcsak ...

Anno a Cloverfield hatalmasat ütött: minimál pénzből hoztak össze egy kézikamerás szörnyfilmet, J.J. Abrams felügyelete alatt. Szó nem volt arról, hogy lesz folytatása, mígnem a The Cellar címen futó kamara-thrillert nem sokkal a premier előtt átkeresztelték 10 Cloverfield Lane -re. Ugyan egészen más a két film, de itt írtam róla (spoileresen, vigyázz!), hogy milyen összefüggések, párhuzamok vannak, amelyek arra engedik következtetni a nézőt, hogy nem csak egy és azon univerzumban, de még időben is nagyjából ugyanott járunk. A 10 Cloverfield Lane után már nem titkolóztak tovább: bejelentették, hogy igen, lesz harmadik Cloverfield-film, a franchise folytatódik, de ennél többet nem árultak el. Most viszont lehullt a lepel: Julius Onah éppen a God Particle című sci-fi-horrorja előtt áll, amelynek Abrams a producere - és gyorsan el is árulták, hogy a 2017 februárjában bemutatásra kerülő film voltaképp a Cloverfield-széria harmadik része lesz. Sőt, ha minden jól megy, a producer minden ...

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Project X-nek van némi valós alapja. Még ha nem is pontosan ezek a dolgok történtek meg, de tényleg volt egy hasonló kaliberű házibuli, jó pár éve Ausztráliában. Természetesen kellett belőle egy film... várjunk csak, kellett? Kapunk egy gyors felvezetést, miszerint főszereplő srácunk szülei elmennek otthonról, abban a tudatban, hogy csemetéjük, születésnapja alkalmából rendez egy szolid kis bulit, pár baráttal. De, mint minden hasonló filmben, itt is adva van egy nagy dumás haver (Oliver Cooper, akire itt a szegény ember Jonah Hill-je szerepét osztották), akire mindig lehet számítani, ha alapos zűrt akar maga köré az ember. A bulinak híre megy, a fiatalok tömegestül özönlik el a házat, az este pedig őrületes fordulatokat vesz. Ugye neked is megvannak azok a "money, money, let's go party" videoklipek, amelyekben szólnak a modern idők R'n'B muzsikái, miközben villódzó fényekben úszva táncol a sok ember? A Project X ugyanez...

Mert a nyereményjátékokból sosem elég: ahogy az lenni szokott, a Fantasmania Online Játékbolt egy újabb játékra invitál meg titeket, ezúttal pedig Deadpool a téma! Október 24-én kezdődik a játék, ingyenes a részvétel és egy könnyű űrlapot kell kitölteni. A nyertes választhat, hogy a 10cm-es extra-mozgatható Deadpool figurák közül neki a klasszikus piros Deadpool vagy a szürke X-Force Deadpool figura tetszene jobban. Mindkét figura akciósan kapható játék ideje alatt! Itt vannak a Marvel és DC szuperhős figurák közt. A játékosok a nyereményjáték Facebook kiírásához kommentelve tudják jelezni, hogy melyik Deadpool figurának örülnének jobban. Ez a lépés nem kötelező, de előnyös, mert aki: 1. lájkol minket, 2. kommenteli, hogy melyiket szeretné és 3. megosztja a képet, annak esélye lesz a bónusz nyereményre is, ami egy magyar Deadpool képregény a Marvel+ sorozatból (22. szám). A Deadpool képregények pedig szintén kaphatóak a Fantasmania.hu Játékbolt új képregény kategóriájába...

Teljes mértékig megértem, ha valaki ezt a filmet húsz perc után kinyomja a francba, mondván, hogy ez mekkora egy baromság, és hogy az ő ideje drágább ennél. Nem tudnék vele vitatkozni, de azzal sem, aki végigüli és elismerően beszél róla: mert a Swiss Army Man egy vérbeli csemege, de nem csak az idei felhozatalt nézve: egész egyszerűen nincs még egy ilyen film a világon. A Számkivetett Wilson-os szegmense, valamint Robinson Crouso találkozik ebben a nagyon furcsa másfél órában: Hank (Paul Dano) egy lakatlan szigeten tengeti mindennapjait, miután hajója viharba került, ő pedig kisodródott. Mi ott kapcsolódunk a történetbe, amikor hősünknek elege lett a magányból, feladta a harcot, és éppen kötelet rak a nyaka köré. Még az utolsó előtti pillanatban észreveszi, hogy egy vízihullát (Daniel Radcliffe) sodor a víz a partra. Segítségével megmenekül a szigetről (hogy hogyan, azt majd meglátjátok), majd egy erdőbe kerülnek, ahol Hank elmagyarázza a hullának, Manny-nek, hogyan is működik ma...

Gyors leszek, mert nem érdemel többet: aki látta a Szexvideót, az átérzi a fájdalmam, aki nem, az pedig messze kerülje el. Ugyan a vígjáték kategóriában indult, de ez inkább kínjáték, tekintettel a poénokra, illetve az annak szánt helyzetekre. Nem lehet ráfogni, hogy igénytelen, egész egyszerűen csak minden túl van tolva, miközben a két főszereplő egy pillanatra sem képes befogni, hogy addig se hagyja el plusz egy baromság a szájukat. Ők azok, akik a szexuális életük fellendítése érdekében készítenek egy háromórás házi pornóvideót, amelyet egy iPaddel rögzítenek, csak hogy ez minden, a páros férfitagja, Jay (Jason Segel) által elajándékozott készülékre szinkronizálódott. Szóval mielőbb le kell törölni az összesről, mielőtt az újdonsült birtokosuk megtekinti azt, ehhez pedig útnak kell indulni. Sajnos a humorfaktor kimerül a két főszereplő szerencsétlenkedésében, ahogyan alkalmazkodnak a helyzethez, esnek és kelnek, kimagyarázzák magukat, mindez pedig a legótvarabb formában ölt végső ...

Milyen város Brugge? Gyönyörű. A legszebben megőrzött középkori város még napjainkban is. De milyen város Brugge egy született, törzsökeres dublini, kissé kattant bérgyilkos srác számára? Maga a pokol. De ez van, ezt kell szeretni: egy finoman szólva is balul elsült megbízás után két bérgyilkost (Colin Farrell és Brendan Gleeson) főnökük, Harry (Ralph Fiennes) elzavar egy kényszerkirándulásra Belgiumba, méghozzá Brugge-be, hogy ott várják a további utasításokat. Nem is sejtik érkezésük valódi célját, és az bizony nem egy újabb meló lesz - vagyis, maximum az egyiküknek. Az In Bruges az a film (aminek nincs magyar címe) , amely nálam újra és újra képes mindig picit előrébb törni. Bár már elsőre is nagyon tetszett, másodjára mégi nkább, és még az all time top 10 filmes listámra is felkerült, de most harmadik, vagy talán negyedik megtekintésre szintén egy elképesztő élményt nyújtott: mind érzelmi vonalát, mind a humorfaktorát tekintve. Kevés olyan film van, amely ennyire zseniális mó...

Dráma, horror és vígjáték keveredik Gallai József jövőre érkező filmjében: a főszerepben Szitás Balázs, akinek karaktere éppen gyilkosságot tervez volt barátnője és annak aktuális barátja ellen. Mindezt, az előkészületeket rögzíti kamerájával. Mindenképp érdekes próbálkozásnak tűnik, egyrészt maga a téma, másrészt a megközelítés, úgy cakkpakk az egész - én várom és drukkolok neki.

Van az a szint, amikor kezdesz besokallni a filmektől. Mindig ugyanaz, lerágott csontok, üres tartalmak és kiszámítható pillanatok. Atom Egoyan filmje ha nem is bővelkedik az újításokban, mégis tökéletes időtöltés azoknak a filmrajongóknak, akik végre értékesen eltöltött másfél órára vágynak ebben a nagy ötlettelenségben. Zev és Max (Christopher Plummer & Martin Landau) az idősek otthonában tengetik mindennapjaikat. Holokauszt túlélők mindketten. A tehetősebb Max megbízza barátját, szökjön meg és keresse fel azt az Amerikában új életet kezdett SS-tisztet, aki megölte a családját. Minden költségét állja, még egy listát is ad neki a lehetséges személyekről. Zev, a demenciában szenvedő, rossz rövidtávú memóriával megvert öregember útnak indul... Igen, kicsit tényleg az 'öregember Mementója' a legjellemzőbb a filmre: a folyamatos feledéssel bejárt bosszúhadjárat legalábbis erre enged következtetni. Egy levél, amely folyton emlékezteti hősünket, hogy hol is van, miért is ...

Manapság, amikor a South Park, a Family Guy és egyéb polgárpukkasztó társaik szinte szerves részei életünknek, nehéz dolga van egy animációnak, ha alpári téren újat akar mutatni. Mert már meg sem lepődünk egy-egy rasszista poénon, amelyek sűrű "bazdmegolások" közepette hagyják el valamely karakter száját. Na de ki tudná még inkább emelni a tétet, mint a Shrek 2 és a Thomas a gőzmozdony rajzfilmek rendezői? Igen, pont ők. És persze azok az arcok, akik megírták és a hangjukat adták ehhez az iszonyatosan elszállt produkcióhoz. Seth Rogen, Michael Cera, Jonah Hill, Craig Robinson, James Franco... tudjátok, a szokásos altáji, füves humorú srácok, akik ezúttal sem hazudtolták meg önmagukat. A Virsliparti egy szigorúan (!) 18 éven felülieknek készített animációs film, amelyre fe lvoltam ugyan készülve, de a végén muszáj volt annyival nyugtáznom: erre még én sem voltam igazán felkészülve. A történet főszereplői egy áruház termékei, akik arra várnak, hogy megvegyék őket. Az ajt...

Újabb előzetest hoztak össze az itthon Zsivány Egyes címmel futó, új Star Wars-filmnek, amelyben a lázadók a halálcsillag terveit próbálják meglovasítani. Végre visszatérünk a gyökerekhez, elszakadunk picit az eddig megszokott "mindig a Skywalkerek" sztoriktól, és ebben a messzi-messzi galaxisban egy háborús filmet nézhetünk most. December 15, vágjuk a centit!

Míg a két család szülői összejönnek, hogy egy kellemes délutánt töltsenek együtt, addig kislányaik felügyelet nélkül maradnak. Nyomuk vész, a gyanú pedig a szellemileg visszamaradott Alex Jones-ra (Paul Dano) terelődik, aki lakókocsijával épp a környéken bóklászott, amikor pedig a rendőrök körbekerítették, ő menekülőre fogta. Míg a hatóság, Loki nyomozó (Jake Gyllenhaal) irányításával elkezd nyomozni, addig az egyik apuka, Keller (Hugh Jackman) nem tétlenkedik, és sajátos módon próbálja kideríteni, hol vannak a lányok. Denis Villeneuve voltaképp ezzel a filmmel robbant be igazán a köztudatba: két olyan színész, akik egyesével elvisznek egy filmet a hátukon, de mondanom sem kell, hogy a filmrajongó ember mennyire kivan éhezve az ilyen stílusú, sötét krimikre. Villeneuve munkásságáról amúgy külön bejegyzést lehetne írni, maradjunk annyiban, hogy elég sokoldalú rendező, nincs két ugyanolyan filmje, ezt az univerzális látásmódot pedig akkor bizonyította be igazán, amikor a szóbanforgó...

Pár éve igencsak az agyamba véstem Marcus Dunstan nevét, amikor letudtam a The Collector című horrorfilmet. Nem újította meg a műfajt, nem volt túl egyedi, de roppant feszült volt. Aztán jött a folytatás, amelyet már nem lehet ennyire dicsérni, majd eljött az idő, hogy Dunstan elszakadjon ettől a sztoritól és valami mást rendezzen. A The Neighbor viszont újfent nem egy kiemelkedő darab... A történet főszereplője egy pitiáner bűnöző szerelmes pár, John és Rosie, valahol Mississippiben, a semmi közepén. Különféle autók farolnak be garázsukba, majd egy új rendszámmal felszerelkezve haladnak tovább, pénzt és kábítószert szállítva. A páros női tagja, Rosie unalmában folyton a szomszédot figyeli távcsövével: gyanús neki a fazon, de egyik nap, míg barátja távol van, valami egészen borzasztó dolgot vél felfedezni a férfival kapcsolatban. Amikor John hazaér, a lányt nem találja sehol, így átmegy a szomszédba... Leszözgezném, hogy a The Neighbor csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető ho...

Az elmúlt évek egyik legjobb akciófilmje volt a John Wick, amelynek folytatása 2017 februárjában érkezik, a trailer pedig most nézhető. A visszavonult bérgyilkosnak ezúttal sincs nyugta: az első részben bemutatott bérgyilkos szövetség élére új ember akar törni, sajátos módszerekkel, Wick pedig egy régi eskü miatt ragad ismét fegyvert. A készítők maradtak, így nagy baj nem lehet; Keanu még mindig viszi a showt, de Laurence Fishburne is feltűnik a filmben. Röviden, tömören: ide nekem a mozijegyet, de azonnal!

Ismét egy világhírű bestseller került terítékre, amelyre még a "felkavaró" jelzőt sem voltak restek ráfogni. Noha magát a regényt nem olvastam, azért az előzetes meggyőzött arról, hogy ezt a filmet látni kell - igen, bevallom, egy új Gone Girl-t vártam, vagy valami ahhoz hasonlót. Noha az első kritikák elrettentőek voltak, így kénytelen voltam visszább fogni az elvárásaimat, ami nagyon jót tett a filmnek. Voltaképp nincs sok baj a végeredménnyel, egész egyszerűen a rendezés az, ami amennyire csak lehetett, keresztbe tett úgy mindennek. A hangulat rendben van, a színészek brillíroznak, de még az eleinte zavaró, később értelmet nyerő időbeli ugrabugrákat is sikerült megszoknom. Ehhez a sztorihoz egy thriller mastermind rendező kellett volna. Tata Taylor ugyanis úgy tűnik, képtelen bármiféle izgalmat filmje képkockáiba csiholni. Pedig ha van sztori, aminek illett volna a pulzusunkkal kedvére játszania, akkor az bizony A lány a vonaton. Ehelyett egy némileg vontatott, párs...

Hétvégén John Wick 2 előzetes, és ha már akciófilmek, akkor addig itt van ez. A 2011-es Nuit Blanche, itthon Fehér éjszaka címen futott akciófilm amerikai verziójáról van szó, méghozzá az elmúlt évek egyik európai gyöngyszeme, a Who Am I rendezőjétől. Főszerepben Jamie Foxx és Michelle Monaghan. Foxx egy beépített rendőrt alakít, akinek egy rosszul sikerült balhé után a rosszfiúk elrabolják a fiát, ő pedig senkit sem kímélve próbálja visszakapni. A film februárban érkezik az amcsi mozikba, mondanom sem kell, ütős darabnak néz ki!

SPOILERMENTES! A 'filmből sorozat' tendencia nem mindig befutó dolog, ennek legjobb példája, amikor Terry Gilliam legendás 12 majmát próbálták tévére adaptálni. Necces próbálkozások ezek, de van, amikor sikerül belenyúlni a tutiba, ahogy most is: Michael Crichton 1973-ban készített western - sci-fi koktélja futott be a HBO égisze alatt, méghozzá Jonathan Nolan gondozásában. Őszintén szólva én nem láttam az eredeti filmet, azt viszont tudtam, hogy nagyjából miről szól, így a pilot epizód nézése közben nagyon hamar leesett, mire megy ki a játék. Aki azonban teljesen szűz szemmel szeretné bepróbálni, annak nem lövöm le a poént, mert úgy bizony nagyot fog ütni. Maradjunk annyiban, hogy bár maga az alapkoncepció nem egy kimondottan újszerű téma, amiről eddig nem hallhattál sosem, sokkal inkább a gondolatiság az, ami hajta előre és teszi érdekessé a cselekményt. Mert nem egy "fárasztó nap után nézek valami agykikapcs cuccot" volumenű szériával állunk szemben: a Wes...