DarkSide Joint

Az idei év egyik legerősebb darabja volt a Vaksötét , és nem csak a kritikai elismerést tudhatja maga mögött, de a kasszáknál is szépen teljesített. Érdemes mostantól tényleg odafigyelni Fede Alvarez munkásságára, mert az Evil Dead remake után szintén nem nyúlt mellé. A nagy sikernek hála már be is jelentették a második részt, ezt maga a rendező erősítette meg, konkrét terveik vannak a folytatást illetően, de azért ne igyunk előre a medve bőrére! Innentől spoiler-veszély azoknak, akik nem látták a filmet. Ha negatívumot kéne felhoznom, akkor talán a film végét emelném ki, amelynek elég sok befejezése volt, de nem biztos, hogy a legjobbal ért véget. Nem rossz, így is tetszett, sőt, egy kaján vigyor is csúszott az arcomra közben, de ennél egy sokkal szemetebb végkifejletre számítottam. Az öregember tehát megúszta, a lány pedig a kishúgával elrepült Kaliforniába, szóval a sansz a második részre nyitva maradt, de mérlegeljük kicsit, kell-e nekünk egy Vaksötét 2. Bosszúfilmről lenn...

Tinihorrorok. Megvolt a maguk "reneszánsza", valamikor a kilencvenes években, amikor a Sikoly , a Tudom, mit tettél tavaly nyáron , vagy a Rémségek könyve sorban követték egymást. Lehet őket szeretni, nem szeretni, de a maguk módján, ott és akkor rendben voltak. Mint az egynyári slágerelőadók, ők is eltűntek, folytatásaik általában több izzadságszaggal bírtak, mint egy hokimeccs utáni öltöző, legrosszabb esetben a videotékák legalsó polcain végezték, és azokkal együtt bontották le az épületet. A Cry Wolf közben pont az volt az érzésem, hogy megint a kilencvenes években vagyok, és az x+1. tinihorrort nézem, na nem a dobogós minőséget, sokkal inkább azt a fajtát, amely már régen is ciki lett volna. Pedig a dátum 2005, a besorolás pedig PG-13, a helyszín pedig egy bentlakásos iskola, ahova új tanuló érkezik, pont azután, hogy az egyik diáklányt meggyilkolták. Az újonc Owen hamar bekerül egy baráti társaságba, ahol azt a tréfát eszelik ki, hogy elterjesztik a pletykát a suli...

Nem egyszer illettem már Denis Villeneuve munkásságát dicsérő szavakkal, példának okáért a múltkori Arrival , korábban a Sicario , de ne felejtsük el az elmúlt évek egyik legnyomasztóbb krimijét sem, a Fogságban -t. Az pedig, hogy mennyire sokoldalú rendező, egy olyan filmmel is bizonyította, mint az Enemy, amelyet akár David Lynch is rendezhetett volna, annyira mindfuck, és annyira szürreális. Adva van egy befásult, monoton életet élő történelemtanár, Adam (Jake Gyllenhaal), aki kollégája javaslatára megnéz egy filmet. Ebben a filmben felfedezni véli saját hasonmását, mondhatni, a megszólalásig hasonlít rá. Rákeres a színészre, beszerzi minden filmjét, és minden alkalommal csodálkozva fedezi fel, hogy ez az ember nem csak, hogy az ikertestvére, de akár ő maga is lehetne. Úgy dönt, felveszi vele a kapcsolatot. Nem kell sokáig mennünk, elég a kezdő jeleneten átesnünk, máris tudatosul bennünk, hogy egy nagyon más filmre váltottunk jegyet. Hősünk ugyanis egy szexklubba lép be, ahol...

Jason Bourne: Robert Ludlum megírta, Richard Chamberlane keltette először életre, de igazából Matt Damon az, aki által a leginkább megismerhette a moziba járó nagyérdemű. A Bourne-trilógia modern klasszikus lett az akciófilmek terén, és nem lehetünk elég hálásak azért a három filmért. Na nem úgy, mint a negyedik (bár most már inkább három és feledik), Hagyaték címet viselő darabért, amelyből pont a címszereplő hiányzott, na meg Paul Greengrass rendezése. Épp ezért kaptuk fel a fejünket, amikor megérkezett a hír: Damon + Greengrass = új Bourne! Korai volt az öröm. Az amnéziában szenvedő szupe rügynök már rájött, hogy ki is volt ő valójában, mi történt vele, mi volt a program lényege, sőt, nem csak, hogy rájött, de jól haza is vágta azokat, akik elakarták őt tenni láb alól és akik ezt az egészet irányították. Kerek, lezárt sztorit kaptunk anno, a kérdés az volt, hogy mit lehet még kihozni ebből az emberből? A válasz: nem sok mindent. Mert bár pörög a film, nincs megállás, és egy egé...

Újra itt a Creepshow, amelynek keretein belül három horrorfilmet vesézünk ki, röviden. Ezúttal sikerült beletenyerelnem a dolgok sűrűjébe, mert voltaképp egyik sem egy kimondottan ajánlott darab. Majd meghalnak Mandy Lane-ért / All the Boys Love Mandy Lane [2006] Mandy Lane, akiért rajong az egész gimnázium, a suli visszahúzódó, ám megközelíthetetlen csaja, úgy konkrétan mindenki oda meg vissza van érte. Barátaival egy világtól távol eső házikóba igyekszik hétvégére, ám ez a kiruccanás átmegy mészárszékbe: valaki, egy hívatlan vendég egyesével kezdi kivégezni a kis társaságot. Igen, a recept ismerős, sőt, már milliószor lerágott, de ha slasher, arra személy szerint rendszeresen ráharapok. Most bele is tört a fogam, mert az All the Boys Love Mandy Lane a tipikus középszer: nem kimondottan izgalmas, sem hangulatos, de a gyilkos kilétére is hamar rájössz, pedig viszonylag hamar kiderül. A színészi alakításokról jobb nem is beszélni, a film végi fordulat(szerűség) pedig több, mi...

Egy pillanatra sem lehetne azt állítani, hogy a DC kezében nincs elég adu, olyan hősök vagy épp érdekes történetszálak, amelyekkel ne tudnának minőségi képregényfilmeket letenni az asztalra. Mégsem mutatnak javuló tendenciát filmjeikkel, valami nagy gáz lehet odafent, ha a Batman v Superman után sem voltak képesek kiküszöbölni a csorbát egy meglehetősen merész sztorival. Mert a Suicide Squad-ban valóban ott volt a lehetőség valami igazán egyedire. Még ha engem az előzetes nem is vágott padlóhoz, a negatív kritikák ellenére azért hajtott valamiféle kíváncsiság, hogy ezt azért mégis meg kéne nézni. Habár moziba nem mentem érte, itthon, amint lehetett hamar lecsaptam rá, de valóban kár volt. A történet valahol ott folytatódik, ahol a BvS abbamaradt: a nagyokosok elkezdenek félni, hogy mi van akkor, ha egy olyan Superman ereszkedik le a bolygóra, akinek már nincsenek jó szándékai? Mert akkor lesz csak szarban a világ, így hát úgy döntenek, a következő, feltörni készülő szuper gonosz e...

Van Amerikának az a része, amit nem látsz a sitcomokban. Nem a hollywoodi tömegtermékekben bemutatott kertvárosi miliő, sem a nagyváros rengetegében megbúvó, kényelmes lakások. Ez az Amerika kicsit nyugatabbra van, történetesen Texasban, ahol a poros kisvárosokban rangerek szolgálnak és védenek, akik tesznek az előírt rutin büntetésekre, ők annál sokkal rafkósabbak, mint a gyorstalpalón végzett, nagyvárosi kollégáik. A hely, ahol az emberek jobbára ki sem szakadnak a maguk kis világából, de nincs is sok remény az életükben: valaki még menekülne ebből a kilátástalanságból, de valaki már rég feladta, és csak éli az életét vakon, és jön, aminek jönnie kell - amit majd adni fog ez a környék. Olyan hely ez, ahol nem szívesen élnél, mert könnyen belefuthatsz valami rosszba. Itt él Tanner és Toby Howard (Ben Foster és Chris Pine), akik egyik bankról a másikra járnak, hogy azokat még a helyiek megérkezése előtt kifosszák: persze csak az apróbb bankókat, a lenyomozható, ne adj isten festék...

Muszáj azzal kezdenem, hogy amíg vetítik, addig mindenképp nézzétek meg! Bízzatok bennem, higgyetek az ajnározó kritikáknak és felejtsétek el az amúgy nem túl bizalomgerjesztő előzetest: ezt a filmet látni kell! Érzelem dús, intelligens sci-fi született, ráadásul Denis Villeneuve is elérte karrierje csúcspontját. Ha a történetről kéne írni, akkor bőven elég annyi, hogy az idegenek megérkeznek a Földre, a bolygó 12 pontjára, és várják, hogy felvegyék velük a kapcsolatot. Egy nyelvészre (Amy Adams) hárul a feladat, hogy az űrhajóra felszállva megtudja, milyen céllal jöttek? Ennél többet nem kell tudni, próbáljátok kerülni a sztori további részleteit, mert lesznek itt még meglepetések bőven. Régen varázsolt el ennyire film, mint az Arrival. Sőt, sci-fi is régen nyűgözött le ennyire, még az amúgy remek Interstellarnak sem sikerült így a padlóhoz döngölnie. Villeneuve filmje nem markol olyan sokat, de azt maradéktalanul teljesíti, sőt, minden szempontból képes többet nyújtani, mint a...

És nem biztos, hogy a jó értelemben. Egyelőre nem tudok dűlőre jutni: látványos, hangulatos, tipikusan az "itt a pénzem, adjátok a jegyet!" hatást érte el, miközben nagyon benne van a pakliban, hogy ezt iszonyatosan el lehet rontani. Jordan Vogt-Roberts, a The Kings of Summer rendezőjére hárult a feladat, hogy levezényelje az új King Kong-filmet, amely nem a jól bejárt utat tapossa ismét végig - és ne feledjük, ez lesz az a Kong, amelyet majd összeeresztenek Godzillával. Tom Hiddleston, Brie Larson, Samuel L. Jackson, Tobey Kebbell, John Goodman és John C. Reilly főszereplésével érkezik márciusban a Koponya-sziget, amelynek teljes előzetese be is futott.

Budapest, 2016. november - A SundanceTV csatorna Magyarországon is egy teljes hétvégét szentel a világhírű Sundance Filmfesztiválon az utóbbi években bemutatott legjobb filmeknek egy kétnapos filmmaraton keretében. A legkülönbözőbb zsánereket és tucatnyi ország alkotóinak filmjeit felvonultató „48 óra a Sundance Filmfesztiválról” adására november 19-én és 20-án kerül sor. A filmkészítés élő klasszikusa, Robert Redford  által alapított Sundance Filmfesztivál több mint három évtizede ad helyt a legjobb független filmeknek, melyek a fesztivál nélkül gyakran nem is jutnának el a közönséghez. A SundanceTV ezekből választott ki egy sor elismert és díjnyertes alkotást, melyeket a maraton alatt vetítenek le. A 48 óra a Sundance Filmfesztiválról izgalmas és változatos szórakozást ígér független, merész, egyedi és lenyűgöző vígjátékokkal, drámákkal és dokumentumfilmekkel. November 19-én 22 órakor vetíti a csatorna az Unexpected című amerikai vígjátékot Cobie Smulders (az Így jártam ...

A túlélőhorrorokra mindig felkapom a fejem, a Frozen pedig már egy jó hosszú ideje tartogatott film volt, de végül csak lecsúszott ez is. Bár a sokak által méltatott The Shallows után próbáltam visszább venni az elvárásaimat, így inkább csak hátradőltem, és "lesz ami lesz" alapon adtam neki egy esélyt. A történet egyszerű, mint egy pofon: három fiatal estére fennreked a sífelvonón. A jegyszedő már zárt volna, de ők kikönyörögtek még egy utolsó csúszást, így felengedte őket - nem sokkal később pedig a kollégájától kapott rossz hír miatt rohamosan távozott is. A két fiú és az egy szem lány talán még ki is húzná reggelig, de hamar leesik nekik, hogy legközelebb öt nap múlva nyit ki a park. Az ugráshoz túl magasan vannak, az éjszaka pedig farkasordítóan hideg. Ha a legnagyobb pozitívummal kellene kezdenem, akkor elsősorban a hangulat az, amelyre piros pontot adnék: a táj gyönyörű, a téli hidegséget pedig mi, nézők is szinte átérezzük. Valahol ez egy fontos sarokpontja egy...

J.J. Abrams ugyebár kiszállt a Star Trek-filmek rendezői székéből, és csak a háttérből támogatta azokat - kezdődött ezzel az egész, majd jött a finoman szólva is furcsa előzetes, így nem volt akkora a várakozás, mint teszem azt egy Into Darkness előtt. Így a Beyond című, harmadik darab már nem is lett akkora kasszarobbantó siker, pedig végül mégis piszok jó lett. Kirk és az Enterprise legénysége éppen a végtelen világűrben kószál, próbálja felfedezni az ismeretlent, mígnem vészjelzést kapnak egy hajóról, ahova természetesen azon nyomban el is indulnak. A helyszínre érkezve viszont rájuk támadnak, noha nem azok, akik segítséget kértek. A csapat pedig a támadás során szétszéled. Rögtön azzal kezdeném, hogy ugyebár a film nem tejelt eleget, ehhez én magam is hozzájárultam mínusz egy mozijeggyel - noha nem a számomra kissé elrettentő marketing miatt, hanem mert pont a vetítések idejében nem volt túlzottan sok szabadidőm. Bánom, mert ugyan itthon nézve is sikerült mindvégig lekötnie ...

Kegyetlen sorozatgyilkos szedi áldozatait. Amikor Kim Soo-hyeon barátnőjét találják meg szó szerint darabokban szétszórva, a férfi úgy dönt, magán bosszúhadjáratba kezd. Először a főbb gyanúsítottakat hagyja helyben, de hamar meg is találja a tényleges gyilkost, Kyung-chul-t akit jól meglep aktuális rémtette közben. Miután őt is jól elpáholja, nem öli meg, helyette egy nyomkövetőt helyez belé. És itt jön a csavar a történetben: Kyung vérszomja továbbra sem lankad, ám Kim minden alkalommal megjelenik, hogy megakadályozzon egy újabb tragédiát, és egy fokkal jobban megkínozza barátnője gyilkosát. Jogosan mondhatjuk, hogy az I Saw the Devil egy minden igényt kielégítő bosszúfilm. Szerencsére megannyi kiváló mozi született ebben a kategóriában, de hiába beszélünk egy mindössze 6 éves filmről, valahol az összes többi eltörpül Jee-woon Kim alkotása mellett. Mert itt mindent megkapunk, amit bosszúra éhes nézőként követelhetünk magunknak. Egy eszeveszett vadállat, aki ösztönösen csinálja a...

Kissé (na jó, jócskán) megcsúszva álltam neki az Aranyélet első évadának. Ugyan mindenhonnan ömlöttek a pozitív kritikák, hogy végre egy igazán jó magyar sorozat, de valami mégis visszatartott, hiába hittem a sok örömteli véleménynek. Tudom én is, hogy a magyar filmgyártás mostanság új erőre kapott, és csak egy hajszál választott el attól, hogy belekezdjek a sorozatba - ez az utolsó löket pedig nemrégiben érkezett, emiatt pedig nem tudok elég hálás lenni. Hiába egy finn sorozat remake-je (!), még így is akad benne annyi szusz, hogy nem csak magyar mércével képes lenyűgöző és lebilincselően izgalmas maradni. Szóval a Miklósi család körül újfent gondok vannak, hiába próbálnak végre normális életet élni és tisztességes munkát végezni a családfők. Mira nyaka körül szorul a hurok a gyújtogatás miatt, Márk az egyetemen kezdi ismét maga alatt vágni a fát, hogy pénzhez jusson, de a biztonsági őrként dolgozó Attila sem nyugodhat: felbukkan múltjából egy régi ismerős, akire aztán végkép...

Annak idején a Purge első részének alapötlete, miszerint egyszer egy évben, egyetlen éjszakán át, 12 órán keresztül legális minden nemű bűnözés elég komoly potenciált hordozott magában. Míg az első résszel kaptunk egy kissé bugyuta home invasion filmet, addig a folytatással már kiszabadultunk a dolgok sűrűjébe, de az sem lett minden igényt kielégítő próbálkozás. Mondhatni, amit tudtak, illetve amire futotta a készítőknek, azt ki is hozták belőle... de nem, mert harmadik rész is kellett. Mert ugye miért ne? Szóval a második rész végén belengetett, rendszer ellen lázadó szellemiséget helyezték most a középpontba: történetesen egy ellenzéki politikus, aki a megtisztítás ellen van, és ez alkotja kampányának a gerincét, most nagyon nagy gebaszba kerül. Történik ugyanis, hogy ezen az ominózus éjszakán már nem érvényes az a törvény, hogy politikusok, köztisztviselők mentesülnek az áldozatszerep alól. Persze beüt a gond, hiszen hiába a szuperbiztos menedékhely, emberünk, illetve testőrség...

Hiába, a Netflix is mellényúlhat, hiába érkeznek minőségi sorozatok és filmek az égisze alól, az ARQ pont az a produkció, amely végül csak kilógott a sorból. A történet szerint a jövőben járunk: egy srác, Renton felébred, mellette a barátnője, majd gázmaszkos alakok törik rájuk az ajtót. Valami nagyon kell nekik, ám minden alkalommal, ahogy Renton meghal, újra és újra felébred, ugyanakkor. Az időhurkot pedig nagy valószínűséggel az ARQ nevű masina okozza. Potenciál mindig van bőven a time loop filmekben, sikerült is jó pár meglepetést okoznia a filmiparnak ebben a témában az elmúlt évtizedekben, azonban az ARQ túl sokat markol, ahhoz képest pedig jócskán keveset fog: csűrik, csavarják a dolgokat, de egy-két igencsak kirívó kivételtől eltekintve nem igazán sikerül beadniuk a gyomrost, sem a néző figyelmét fenntartani. Erről részben a forgatókönyv, részben a közepes rendezés tehet, de a színészi játékok sem verdesik az eget. Nem az a fajta sci-fi-thriller, amelytől eldobod az agyad, sokk...

Rex és barátnője, Saskia éppen nagy utazáson vannak, amikor megállnak egy benzinkútnál. A srác megtankol, a lány addig elmegy a mosdóba, ahonnan aztán nem tér vissza. A boltban egy férfival látták távozni, valamint a Rex által készített fényképen is felsejlik egy idegen fickó a lány mellett. Ezt követően váltunk át egy másik szálra, amelyben egy átlagos kémiatanár, Raymond roppant precíz előkészületeit láthatjuk, és valami szörnyű dologra készül... A Spoorloos nem az a film, amely annyira mainstream lenne, pedig ha tekintettel vagyunk arra, hogy a nyolcvanas években járunk, nagyon is illett volna megmaradnia az emberek emlékezetében. Sajnos nem ismerik elegen, bár az amcsik viszonylag hamar lecsaptak rá, Kiefer Sutherland, Jeff Bridges és Sandra Bullock főszereplésével. Hiába tudsz róla sokat, keveset, semennyit, vagy akár pont eleget, a film mindenhogyan érdekes tud lenni, erről pedig az időbeli ugrások, valamint egyéb apróságok gondoskodnak, amelyek elsősorban mind-mind a br...

Tény, hogy már van pár napos ez az előzetes, de a horrormaraton és egyéb elfoglaltságok miatt csak most volt időm kitenni. Röviden a lényeg: Daniel Espinosa (Védhetetlen, A 44. gyermek) jövőre érkező sci-fi-thrillerében egy hat fős asztronauta legénység (Jake Gyllenhaal és Ryan Reynolds lesznek a főszereplők) életet találnak a Marson, amelyet természetesen magukkal hoznak a Földre - ám még a hazaút során gondok lesznek, ez könnyen kitalálható. Nem egy nagy wasistdas a történet, ellenben az előzetes baromi hangulatos, illetve hasonló kaliberű, stílusú filmek szinte bármikor jöhetnek!