Hatodik érzék / The Sixth Sense [1999] - "I see dead people"
A Hatodik érzék is azon filmek közé tartozik, amiket annak idején, egészen kicsi koromban sunyiban néztem meg. Persze mit sem érdekelt, hiszen addigra már túl voltam egy egész Jason Voorhees, vagy épp Freddy Krueger szérián, amiket úgyszintén teljes titokban daráltam le az éjszakák közepén. Szóval már anno is magával ragadott az azóta szebb napokat is megélt M. Night Shyamalan mozija, amelynek végén úgy ültem, mint akit jó erősen fejbe vágtak. Mindenféle túlzás nélkül mondom ezt, hiszen így sokadik újrázás közben veszi észre az ember, hogy a film végi csattanóra már túlontúl sok momentum utal, de ott és akkor hasonló hatással volt rám, mint évekkel később a Közönséges bűnözők vége. Van a kissrác, akit egyedülálló anyja nevel. A suliban dilisnek csúfolják, nincsenek barátai, amolyan magának való kölyök. Ja, és halott embereket lát, de erről a titkáról csak a gyerek-pszichiáternek beszél, aki egy régi baklövését próbálja helyrehozni azzal, hogy most talán sikerül meggyógyítania va...