CREEPSHOW #6: Amiktől tartsd távol magad!

Újra itt a Creepshow, amelynek keretein belül három horrorfilmet vesézünk ki, röviden. Ezúttal sikerült beletenyerelnem a dolgok sűrűjébe, mert voltaképp egyik sem egy kimondottan ajánlott darab.


Majd meghalnak Mandy Lane-ért / All the Boys Love Mandy Lane [2006]

Mandy Lane, akiért rajong az egész gimnázium, a suli visszahúzódó, ám megközelíthetetlen csaja, úgy konkrétan mindenki oda meg vissza van érte. Barátaival egy világtól távol eső házikóba igyekszik hétvégére, ám ez a kiruccanás átmegy mészárszékbe: valaki, egy hívatlan vendég egyesével kezdi kivégezni a kis társaságot. Igen, a recept ismerős, sőt, már milliószor lerágott, de ha slasher, arra személy szerint rendszeresen ráharapok. Most bele is tört a fogam, mert az All the Boys Love Mandy Lane a tipikus középszer: nem kimondottan izgalmas, sem hangulatos, de a gyilkos kilétére is hamar rájössz, pedig viszonylag hamar kiderül. A színészi alakításokról jobb nem is beszélni, a film végi fordulat(szerűség) pedig több, mint kiábrándító. Ám mégis: valami mindig történik, hiába stílustalan a rendezés, mégsem fullad unalomba. Ettől függetlenül még nem ajánlott slasher a Mandy Lane, de legalább ezt is kipipálhattam.


Reeker - A halál szaga [2005]

Ez volt az a film, amelynek már a felvezető jelenetében tisztázódott, hogy egy baromi olcsó horrorra váltottam jegyet, pontosabban áldoztam másfél órát. Persze ezzel még nem is lenne probléma, ha nem egy mocskosul elrettentő maszkmesteri munkát toltak volna az arcunkba, kapásból a második percben. De gondoltam: legyen, jöjjön, aminek jönnie kell! A Reeker legnagyobb baja viszont az, hogy valami röhejesen unalmas. Pár fiatal a kaliforniai sivatagot szeli át, amikor kocsijuk lerobban egy elhagyott motel közelében. Nemsokkal később orrfacsaró bűz veszi őket körül, a sötétben pedig furcsa alakok bukkannak fel. Na, valahogy így kell kibírniuk reggelig. Az alapötlettel nincs is gond, engem is a szinopszis vett rá, hogy adjak neki egy esélyt, de amint hőseink palacsintájába beleszarik a sors, a Reekerben konkrétan nem történik semmi érdemleges, semmi figyelemre méltó, de horrorfilmként még félelmetesnek, izgalmasnak sem mondanám, a legnagyobb jóindulattal sem. Lazán átaludtam körülbelül negyedórát a film közepén - mint utólag kiderült, nem maradtam le semmiről (tényleg nem), de jobban jártam volna, ha a stáblistáig mélyen durmolok tovább.


The Monster [2016]

Kathy és lánya, Lizzy kapcsolata közel sem felhőtlen, erről pedig maximálisan a nő tehet, hiszen úgy, ahogy van, megbukott anyaság terén. Egy erdővel szegélyezett, elhagyott úton autóznak, amikor elütnek egy farkast, ám itt még nem sejtik, hogy egy igazi szörny is ólálkodik a közelben. Bryan Bertino, a Strangers rendezője a home invasion filmje óta nem produkált értékelhetőt, legújabb mozijával viszont próbált más vizekre evezni: a The Monster nem kifejezetten horror, inkább egy családi dráma, amelyben történetesen felbukkan egy vérszomjas fenevad. Megannyi visszaemlékezésben kapjuk meg, hol siklott ki anya és lánya kapcsolata, milyen traumákon esett át Lizzy, miközben anyja vagy ordibált vele, vagy a wc mellett feküdt, miután kihányta magából a napi szittyót. Kissé felületes, sokat láttuk már, miközben a horror-része sem tartogat feszült pillanatokat - és ha ehhez hozzávesszük, hogy a The Monster még csak nem is kimondottan eseménydús film, akkor sajnos nem marad más, minthogy lebeszéljelek róla. Kár érte, mert erősebb drámai vonulattal, valamint patentebb erdei jelenetekkel az év egyik csemegéje lehetett volna.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.