Zombeavers [2014]
Három lány egy tóparti házikóban szeretne eltölteni egy hétvégét, miután egyiküket megcsalta a barátja. Minden szép és jó, azonban nem tudják, hogy nem sokkal ezelőtt egy hordónyi mérgező, vegyi hulladék, történetesen egy zöld trutyi szabadult el a környéken, amelynek hatására a hódok vérszomjas zombikká változtak.
Igen.
Zombi hódok.
Az ötlettár kifogyhatatlan. Volt már dolgunk náci zombikkal, sharktopussal, és még napestig lehetne sorolni a megannyi elborult ötletet. Ezúttal vérszomjas, "megzombult" hódok tesznek róla, hogy hőseinknek ne legyen egy nyugodt percük sem.
A Zombeavers pedig már majdnem egy guilty pleasure lett, hiszen akármennyire is egy ótvar szutyok benyomását kelti elsőre, a maga módján mégis szórakoztató. Nem egy Piranha 3D, de nem olyan sok választotta el attól, hogy ugyanazt az utánérzetet kapjam.
Egyrészt ott van a humor. Ugyan nem fogod a térded csapkodva a szemeid törölgetni, majd visszapörgetni a filmet, mert a kacaj közben lemaradtál a következő poénról, de az a kevés komikus elem valamelyest könnyedebbé teszi a látottakat. Nem veszi magát véresen komolyan, és erre a készítők magukkal a hódokkal is rákontráztak: kell a francnak is CGI, inkább használtak bábokat. És valljuk be: piszok röhejesen néznek ki, de nem épp vállalhatatlan szinten, inkább ezzel is növelve a film komikus részét.
Mind a karakterek, mind a sztori egy orbitális nagy klisé-halmaz, mindössze egy óra és tizenhét percben elénk rakva. Az első jelenet parádés, viszont a továbbiakban elég sokáig húzzák a felvezetést. De amint megjelenik az első zombi hód, kezdetét veszi az aprítás, embereink fogyatkoznak, próbálnak menekülni, túlélni, ahogy az megvan írva. Akármennyire is próbál szórakoztató lenni, a Zombeavers valahol mégis félrement. Több és jobb poénnal egy sokkal működőképesebb film jöhetett volna létre.
Nem markolt sokat, és így pont egyszer lazán lecsúszott. Aki rajong a C, vagy D-kategóriás filemkért, annak nyilván kötelező, de a többiek is tehetnek egy próbát. Nálam valahol a jó és a rossz között, félúton talált be.
5/10
Igen.
Zombi hódok.
Az ötlettár kifogyhatatlan. Volt már dolgunk náci zombikkal, sharktopussal, és még napestig lehetne sorolni a megannyi elborult ötletet. Ezúttal vérszomjas, "megzombult" hódok tesznek róla, hogy hőseinknek ne legyen egy nyugodt percük sem.
A Zombeavers pedig már majdnem egy guilty pleasure lett, hiszen akármennyire is egy ótvar szutyok benyomását kelti elsőre, a maga módján mégis szórakoztató. Nem egy Piranha 3D, de nem olyan sok választotta el attól, hogy ugyanazt az utánérzetet kapjam.
Egyrészt ott van a humor. Ugyan nem fogod a térded csapkodva a szemeid törölgetni, majd visszapörgetni a filmet, mert a kacaj közben lemaradtál a következő poénról, de az a kevés komikus elem valamelyest könnyedebbé teszi a látottakat. Nem veszi magát véresen komolyan, és erre a készítők magukkal a hódokkal is rákontráztak: kell a francnak is CGI, inkább használtak bábokat. És valljuk be: piszok röhejesen néznek ki, de nem épp vállalhatatlan szinten, inkább ezzel is növelve a film komikus részét.
Mind a karakterek, mind a sztori egy orbitális nagy klisé-halmaz, mindössze egy óra és tizenhét percben elénk rakva. Az első jelenet parádés, viszont a továbbiakban elég sokáig húzzák a felvezetést. De amint megjelenik az első zombi hód, kezdetét veszi az aprítás, embereink fogyatkoznak, próbálnak menekülni, túlélni, ahogy az megvan írva. Akármennyire is próbál szórakoztató lenni, a Zombeavers valahol mégis félrement. Több és jobb poénnal egy sokkal működőképesebb film jöhetett volna létre.
Nem markolt sokat, és így pont egyszer lazán lecsúszott. Aki rajong a C, vagy D-kategóriás filemkért, annak nyilván kötelező, de a többiek is tehetnek egy próbát. Nálam valahol a jó és a rossz között, félúton talált be.
5/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.