A 9. szalag / Session 9 [2001]

Brad Anderson rendezett már nekünk jobb, kevésbé jobb és rossz filmeket is, volt, hogy elment inkább sorozatepizódokat gyártani, de tény, hogy nem egy kimondottan rossz rendezővel van dolgunk. Igaz ami igaz, a legnagyobb patronát a Gépésszel lőtte el, és azóta mindenki ahhoz méri a szintet, ha előkerül a neve, de nem szabad! Shyamalan is ugyanebbe futott bele annak idején. Régóta tervbe volt már véve Anderson egy korábbi, 2001-es horrorfilmje, amit a múltkor jól meg is néztem.

Oké, vicces irónia talán, vagy inkább a sors fura fintora, nem tudom, de pont aznap kezdtem el játszani az Outlast című, elhagyatott elmegyógyintézetben játszódó horrorjátékkal, amikor is bepróbálkoztam a filmmel. Ha játszottál már Outlast-tel, akkor tudod, hogy beszarsz. Miután néhányszor sokkot kaptam a random előugráló szörnyek, a lábánál fellóggatott fej nélküli holttestek hirtelen felbukkanásán, fogtam magam és nekiveselkedtem a Session 9-nak. Erre az hol játszódik? Egy elhagyatott elmegyógyintézetben. Direkt nem olvastam utána, mostanság ugyanis kevés horror van, aminek utánanézek a megtekintés előtt. De oké gondoltam, legyen, Outlast után jöhet bármi. Jött is.

A Session 9 nem kimondottan félelmetes. Az a kevés kis para inkább a misztikusságában rejlik, hiszen nagyon sokáig nem is érted pontosan, mi zajlik a felszín alatt. Adva van egy azbesztmentesítéssel foglalkozó brigád, akik elvállalnak egy melót abban a bizonyos intézményben, amelyik már sok-sok éve üresen áll. Neki is látnak a munkának, miközben történik néhány furcsa dolog, egyikük pedig talál néhány felvételt, amelyeken a doki egy skizofrén pácienssel beszélget. Azok a bizonyos furcsa dolgok pedig csak sokasodnak.

Ami feltétlenül a Session 9 javára írható fel, hogy nagyon ügyesen adagolva ismerjük meg a szereplőket. Hús-vér átlagembereket látsz a vásznon, akik jellemmel rendelkeznek, történetük van, azonosulni tudsz velük. Ellenben biztos akad olyan, aki ezt a filmet unalmasnak tartja. Mert hát be kell vallani, valóban nem egy gyors tempót diktál. Számomra azonban mégis fenntartotta a figyelmet, hajtott a kíváncsiság, vajon mi a franc sül ki mindebből. Annyit elárulok: a végkifejlet nem fogja megváltani a világot. Visszagondolva kicsit túl sok misztikumot kapunk a játékidő során ahhoz képest, hogyan zárják le a történetet. Ez azért valljuk be, zavaró tud lenni.

Bitang nagy nevektől mentes a film, noha azért itt van nekünk mindenki kedvenc CSI-kopója, David Caruso, illetve Josh Lucas lehet még az, akit kiszúrsz a cseppet sem menő bajusz alatt.

A Session 9 nekem összességében bejött, tipikusan az egypatronos kategória. Bár végig az az érzésem volt, hogyha csak egy kicsit többet dolgoznak a forgatókönyvön, akkor ennél egy sokkal nagyobb volumenű élmény is lehetett volna. Utólag visszagondolva ez inkább egy misztikus thriller, mint horror, de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy akár még ajánlani is merem minden csetlő-botló hibája ellenére.

7/10