The Poughkeepsie Tapes [2007]

A hatóságok rátaláltak az éveken át tevékenykedő sorozatgyilkos házára, ám magát az elkövetőt nem találták a helyszínen. Csupán kazetták maradtak utána, ugyanis minden egyes gyilkosságát kamerával rögzítette. Egyik felvétel kegyetlenebb, mint a másik.

Az egyik leghihetőbb ál-dokumentumfilmmel van dolgunk. És pont emiatt lesz sokkoló.


Általában ha az ember valami rémisztő dolgot lát filmen, elég arra gondolnia, hogyha pár méterrel elfordulna a kamera, akkor már látszana valamelyik stábtag. A The Poughkeepsie Tapes esetében sajnos hiába mondogatod magadban, hogy "de hisz ez csak egy film, de hisz ez csak egy film"... nem fog menni. Csontig hatoló ereje a kegyetlenül valósághű realitásában rejlik.

Ugyanezt a koncepciót kapod meg egy Discovery-n, azzal a különbséggel, hogy ott nem élnek eredeti felvételek bemutatásával, ha az ilyen brutális méreteket ölt. Maximum illusztrációkat mutatnak (külön poén, hogy ebben a filmben egy alkalommal még ki is írják, hogy ez most itt illusztráció, ezzel is fokozva a dokumentum-filmes hatást). Hiába tudod, hogy ez fikció, egyszerűen nem tudod nem elhinni, annyira reálisra faragták az egészet.

Gyenge idegzetűek messze kerüljék el!

Hát igen, azok a bizonyos felvételek. Jómagam imádom a horrort, sok ilyen filmet nézek, de még velem is megesett közben, hogy nehéz volt elviselnem, amit látok. Végig szorongattam a karfát, miközben küzdöttem a gombóccal a torkomban. Felkavaró, megviselő képsorok, miközben nem a vér mennyiségén van a hangsúly. Testi, lelki terror, melyeknek mind-mind elképesztő hatása van. Beleégnek az agyadba, és ott fognak kísérteni. Egy igazi őrülttel van dolgunk, és a készítők nem szégyelltek egyre több és több felvételt megosztani velünk. És akármennyire is kicsapja a biztosítékot, a film mégis nézeti magát.

Ahogy haladunk előre emberünk ámokfutásának bemutatásában, különféle szakértők, nyomozók, hozzátartozók, szemtanúk, esetleg túlélők szólalnak meg, és kapunk egyre tisztább képet arról, milyen elvetemült figura az emberünk. Mert azt hisszük, ennél durvább úgy sem lesz már. Dehogynem...

A The Poughkeepsie Tapes nem fog megijeszteni, inkább elborzaszt, megbotránkoztat, elszörnyülködtet és zsigerileg rémít meg. Mert annyira reális. Olyan szintű adrenalin és feszültség pumpálódik a képkockákból, amit nehéz leírni. Hiába egy mestermű a maga nemében, én bizony soha többé nem akarom látni.


Megjegyzések

  1. Régóta pihen a gépemen, még egy olvasóm ajánlotta, de valahogy nem volt hozzá kedvem. Ezek után viszont beiktatom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is tologattam jó ideig :) Mindenesetre nagyon gyomron vágott.

      Törlés
  2. (Spoilerek!)
    Nemrég kicsit bővebben megnéztem és két véleményem van vele kapcsolatban. Az egyik, hogy nagyon hatásos film, valóban nagyon drasztikus szembesülni egy ilyen cselekménysorozattal, de egyszer-kétszer nem árt szembesülni azzal, hogy ilyen is van, mert bár fiktív a történet egyes részek a valóságból származnak, tehát külön-külön megtörténtek. A másik, hogy látszik, hogy ez mégiscsak egy szokásos hatásvadász horrorfilm: miért hagyná a gyilkos a teljes életművét és rabszolgáját a zsarukra, hogy azok megnézzék és kielemezzék, ezzel is nagy esélyt adva, hogy rájöjjenek a személyére, már csak amiatt is, mert ez az egész dolog múltidőben zajlik, ennyi bizonyítékkal pedig már rég kellett volna találniuk valamilyen nyomot, hacsak nem a horrorokban megszokott és ma már unalmas "emberfeletti gyilkos" karakterét kelti életre. A videón szereplő kocsi, a bemószerolt zsaru esete mind nyomozati alapot adhatnak: Kinek van olyan kocsija? Hogy férhetett a bűnbak zsaru közelébe, hogy bemárthassa odacsempészett bizonyítékokkal, egyáltalán miért pont őrá kente?! És ha már kiderült, hogy ártatlanul végezték ki nem mentek volna rá kétszer olyan nagy elánnal a nyomozásra?! Az is sántít, hogy a rabszolgáját a zsarukra hagyja, de miután az öngyilkos lesz, elviszi a testet? Bár ez magyarázható nekrofíliával, de akkor sem kerek. A folyamatos kamerázás pedig tényleg teljesen életszerűtlen. Szóval bármilyen hatásos, és tényleg elszomorító film, de ez tényleg csak film.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Nyomozós filmek

Zelig [1983]

Titánember - Magyarország szuperhőse

Dollár, kanna, szerelem / The Brass Teapot [2012]