Az / It [2017]
A Vesztesek Klubja. Ilyen-olyan okból kiszorított, kamasz éveik küszöbén álló fiatalok. Bőrszín, vallás, valamilyen fogyatékosság, esetleg egy rossz pletyka. Most azonban össze kell fogniuk, csak magukra számíthatnak, hiszen egy magát bohócnak álcázó entitás bukkant fel Derry városában: Pennywise-t a félelem élteti, és gyerekeket eszik.
Stephen King talán legismertebb művére ráfért már egy alapos vérfrissítés. Szeretem ugyan az 1990-es tévéfilmet, de nagyon szenved az alacsony költségvetés hibáitól. És most itt van, megkaptuk. Elképesztő hype övezte a filmet, tettek is róla a marketingesek, hogy az emberek beszéljenek róla. Egyik előzetes durvább volt, mint a másik, tényleg úgy tűnt, hogy az év horrorjával lesz dolgunk.
Bár Andy Muschietti nem volt egy jó előjel, hiszen legutóbb a Mama című, közepes horrort szállította, de megnyugodhatunk: az Az végül igencsak jól sikerült. Ehhez persze kellett egy alapanyag is (amelyet nem olvastam), de ugye az nem minden, simán elhasalhatott volna az egész. Ugyan nem lett hibátlan, viszont hiánypótló horror: borzongat, rád hozza a frászt, és nem hagy nyugodni. Igen, egy-két gyenge jump scare még így is belekerült, de például az R-besorolással nem szaroznak sokat: már eleve a nyitó jelenet gondoskodik arról, hogy tudd, itt aztán nagyon nem babra fog menni a játék.
Az Az szerves része a horroron felül a dráma, a csapattagok személyes kálváriája, hogy mit kell átélniük a suliban, vagy akár otthon. Ez szintén működött, a köztük lévő kémiáról nem is beszélve: talán ezt sikerült leginkább eltalálni. Vicces dialógusok, ugratások, ja és: gyerekek káromkodnak, nem is keveset.
És ne feledkezzünk meg a látványról sem. Az van, hogy a film operatőre az a Chung-hoon Chung, aki az Oldboy, a Stoker vagy épp a The Handmaiden filmeken is dolgozott. Egész jó referencia, és itt is kitett magáért: gyönyörű beállításokkal operál, és egész ötletes megoldásokkal is él. Valamint ott van Derry fiktív városa, ahova King előszeretettel helyezi cselekményeit. Ugyanaz a hamisítatlan hangulat jellemzi most is, az a semmi máshoz sem hasonlítható kisvárosi összkép, amely az idők során már szinte összenőtt King nevével.
A gyerek színészek rendben voltak, de mi a helyzet Bill Skarsgård-dal, mint Pennywise? Jobb lett, mint Tim Curry volt anno? Méltó utód? Túlzás lenne azt állítani, hogy jobb, de van legalább olyan jó, és inkább azt mondanám, hogy kicsit más. Ellenben nagyon látszott rajta, hogy élvezi, amit csinál. És itt jegyezném meg az első negatívumot: picit több Pennywise-t vártam. Kapunk így is belőle, és Skarsgård brillírozik minden pillanatban, de részemről bőven lehetett volna még több felbukkanása.
A másik, ami nálam kicsit keserítette a szájízt, az a film vége. Kicsit talán összecsapottabb volt a kelleténél, és értem én, hogy egy könyv monstrum első szeletét kellett belezsúfolni 135 percbe, de ha már lúd, lehetett volna sokkal kövérebb.
De még így is egy piszkosul ajánlott darab: szerethető karakterek, borzongató hangulat, vér, amennyi a csövön kifér, megfejelve egy igazán félelmetes gonosszal, sokszor pedig a legváratlanabb pillanatban elsütött, humoros beszólásokkal. A nagy sikerre való tekintettel ezer százalék, hogy Hollywood másolni fogja a receptet, mindenesetre addig is örüljünk, hogy itt van nekünk Ez. Mert ritka, mint a fehér holló.
Az eddigi Stephen King irományokért ide kattints!
Stephen King talán legismertebb művére ráfért már egy alapos vérfrissítés. Szeretem ugyan az 1990-es tévéfilmet, de nagyon szenved az alacsony költségvetés hibáitól. És most itt van, megkaptuk. Elképesztő hype övezte a filmet, tettek is róla a marketingesek, hogy az emberek beszéljenek róla. Egyik előzetes durvább volt, mint a másik, tényleg úgy tűnt, hogy az év horrorjával lesz dolgunk.
Bár Andy Muschietti nem volt egy jó előjel, hiszen legutóbb a Mama című, közepes horrort szállította, de megnyugodhatunk: az Az végül igencsak jól sikerült. Ehhez persze kellett egy alapanyag is (amelyet nem olvastam), de ugye az nem minden, simán elhasalhatott volna az egész. Ugyan nem lett hibátlan, viszont hiánypótló horror: borzongat, rád hozza a frászt, és nem hagy nyugodni. Igen, egy-két gyenge jump scare még így is belekerült, de például az R-besorolással nem szaroznak sokat: már eleve a nyitó jelenet gondoskodik arról, hogy tudd, itt aztán nagyon nem babra fog menni a játék.
Az Az szerves része a horroron felül a dráma, a csapattagok személyes kálváriája, hogy mit kell átélniük a suliban, vagy akár otthon. Ez szintén működött, a köztük lévő kémiáról nem is beszélve: talán ezt sikerült leginkább eltalálni. Vicces dialógusok, ugratások, ja és: gyerekek káromkodnak, nem is keveset.
És ne feledkezzünk meg a látványról sem. Az van, hogy a film operatőre az a Chung-hoon Chung, aki az Oldboy, a Stoker vagy épp a The Handmaiden filmeken is dolgozott. Egész jó referencia, és itt is kitett magáért: gyönyörű beállításokkal operál, és egész ötletes megoldásokkal is él. Valamint ott van Derry fiktív városa, ahova King előszeretettel helyezi cselekményeit. Ugyanaz a hamisítatlan hangulat jellemzi most is, az a semmi máshoz sem hasonlítható kisvárosi összkép, amely az idők során már szinte összenőtt King nevével.
A gyerek színészek rendben voltak, de mi a helyzet Bill Skarsgård-dal, mint Pennywise? Jobb lett, mint Tim Curry volt anno? Méltó utód? Túlzás lenne azt állítani, hogy jobb, de van legalább olyan jó, és inkább azt mondanám, hogy kicsit más. Ellenben nagyon látszott rajta, hogy élvezi, amit csinál. És itt jegyezném meg az első negatívumot: picit több Pennywise-t vártam. Kapunk így is belőle, és Skarsgård brillírozik minden pillanatban, de részemről bőven lehetett volna még több felbukkanása.
A másik, ami nálam kicsit keserítette a szájízt, az a film vége. Kicsit talán összecsapottabb volt a kelleténél, és értem én, hogy egy könyv monstrum első szeletét kellett belezsúfolni 135 percbe, de ha már lúd, lehetett volna sokkal kövérebb.
De még így is egy piszkosul ajánlott darab: szerethető karakterek, borzongató hangulat, vér, amennyi a csövön kifér, megfejelve egy igazán félelmetes gonosszal, sokszor pedig a legváratlanabb pillanatban elsütött, humoros beszólásokkal. A nagy sikerre való tekintettel ezer százalék, hogy Hollywood másolni fogja a receptet, mindenesetre addig is örüljünk, hogy itt van nekünk Ez. Mert ritka, mint a fehér holló.
Az eddigi Stephen King irományokért ide kattints!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.