The Mule [2014]

Ray Jenkins az igazi, nagybetűs LÚZER: egy kisvárosban tengeti szürke mindennapjait, szűkszavú és visszahúzódó, nem áll ki magáért, szüleivel él, és még a főnöke sem veszi őt emberszámba. Nem egy talpraesett figura. Adódik azonban egy lehetőség, amellyel megváltoztathatja életét: egy bangkoki útról drogot kéne hazacsempészni, naná, hogy a seggébe feldugva. Az utolsó pillanatban, mielőtt kisétálna a reptérről: lebukik. Bizonyíték híján ürítenie kéne, ezért hat napos megfigyelés alatt tartják egy szállodában. Miközben nagyban szenved, hogy ebben a közel egy hétben még véletlenül se kukkantson ki a barna medve, a megbízó megpróbálja őt eltetetni láb alól.

A film azzal indít, hogy megtörtént eseményekkel van dolgunk. Ha ez így van, hát nem semmi. A probléma csupán az, hogy mindez filmben, legalábbis ilyen terjedelemben nem feltétlenül működik kifogástalanul. Hősünk erőltetett székrekedése mellett, valamint a helyi kiskirály bosszúján kívül kapunk még szemétláda ügynököket, akik minden erejükkel azon vannak, hogy Ray "elengedje magát", de a The Mule még így is egy meglehetősen vontatott menetként vizsgázott.

És erről a rendezés tehet. Tony Mahony és Angus Sampson (ő alakítja Ray-t) ketten dirigálták le a filmet, az pedig, hogy nincs ebben komolyabb gyakorlatuk, csak a rövidfilmek terén, az maximálisan átjön a The Mule nézése közben. Főleg a film ritmusával volt gond, amit nem tudtak tartani, legtöbbször hosszasan döcögő, lassú képkockákat láthatunk, ami sajnos nem azt jelenti, hogy bármi pozitív érzést hozna ki belőlünk, amikor végre beindul a film gépezete egy kis időre.

Bár a színészek többnyire rendben voltak, Angus Sampson-nak meg aztán pláne elhiszed, mekkora egy örök vesztes, sőt, az egyik ügynök szerepében Hugo Weaving (mint bajuszkirály) is feltűnik. A The Mule tartogat azért gyomorforgató jeleneteket is (szerintem el tudjátok képzelni...), és még az alapkoncepcióból is ki lehetett volna hozni egy ennél sokkal jobb végeredményt, ha ügyesebb kezekbe kerül a projekt - így viszont csak egy 100 perces, elnyújtott kálváriát sikerült kipréselni belőle.

5/10


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Final Cut - Hölgyeim és uraim [2012]

Top 10: Egyhelyszínes filmek

Stephen King: Az / It [1990]

Hideg préda 2 / Fritt vilt 2 [2008]