Mustang [2015]
Öt lánytestvér, akiket szülei halála után nagyanyja, illetve nagybátyjuk nevel egy észak-törökországi faluban. Hamar megtapasztalják a kisközösség rosszindulatú, maradi természetét. A helyi fiúkkal való, minden rosszindulattól mentes közös fürdőzésük hamar nevelőik fülébe jut, akik büntetésként örök szobafogságra ítélik őket. Otthonuk lassacskán börtönné válik, amolyan feleség-képzővé, miközben a bigott szabályok uralkodnak a falak között.
A török Mustangot úgy emlegették, mint a Saul fia egyetlen komolyabb kihívóját az Oscar-gálán, hiszen Deniz Gamze Ergüven könnyedén bejutott a Legjobb Idegennyelvű Filmek kategóriájába. Ez pedig nem véletlen: a Mustang kendőzetlenül mutat be egy olyan nevelési módszert, amelynek már rég meg kellett volna szűnnie (vagy talán sosem szabadott volna léteznie), de bizonyos helyeken még mindig jelen van, és eszerint élik az emberek mindennapjaikat.
Ha azt mondod valakire, hogy konzervatív, akkor a Mustang után könnyedén megtörténhet, hogy alaposan áttértékeled ezt a kifejezést. Lale és négy lánytestvére az életre született, arra, hogy kiélvezzék a nagyvilág adta lehetőségeket. Sugárzik belőlük a pozitív életerő, képtelenek egyhelyben megmaradni. Nekik a lazítás nem egyenlő a lazsálással, sokkal inkább a szórakozással. De mint tudjuk, a kis közösségekben mindenki tud mindenről, és az sem meglepő, ha valaki direkt keresztbe tesz a másiknak.
Ez lesz az ő sorsuk. Nem élvezhetik a nyári szünetet, helyette arra nevelik őket, hogyan viselkedjenek úgy, hogy idővel férjet találjanak maguknak. De bizony ez sem szerelem alapján megy: a férj az lesz, akit választanak nekik. Az ablakokra rácsok kerülnek, se tévé, se számítógép, csak a szigorú nevelés marad. És bármikor becsúszhat egy szüzességi vizsgálat, ha valaki gyanút fog...
A Mustang amolyan szkeccsfilm jelleggel bír, noha nem a szó klasszikus értelmében, mégis egyik jelenet átvezetés nélkül követi a másikat, egyik csínytevés után jön a következő - a lányok pedig ezeket vagy megússzák, vagy jön a büntetés. Megjelennek a férj-jelöltek, így a testvérek létszáma is fogyatkozik. Időnként, halványan felsejlik az a bizonyos átkötő szál is, amelynek teljes valója aztán az amúgy maximálisra felpörgetett fináléban teljesedik ki. Így aztán lehet akármilyen erős témája, tartogathat a film bármennyire is elszomorító pillanatokat, bizony teljesen pozitív felhanggal sikerül lezárni a cselekményt, amellyel a néző lelkét bőven sikerül megnyugtatni.
Mindez szép és jó, de van bizony egy nagyon súlyos negatívum, amely eléggé rányomja bélyegét a Mustangra: a vágás. Hol kapkodós, hol úgy érzed, mintha be sem fejezték volna a jelenetet, már ugrunk is tovább. Nagy kár érte, mert hiába nézeti magát a film és történik valami mindig, azért elég csúnyán tudja a néző szemét szúrni ez a furcsán megoldott vágás-sorozat. Nem tennék rá nagyobb összeget, de könnyen meglehet, hogy pusztán a játékidő kurtítása volt a cél mindezzel. Ha viszont így van, inkább néztem volna még tovább, de rendesen megnyesve.
Ennek ellenére egy kiváló film lett a Mustang: egy olyan téma, amelyről beszélni kell! Hiába nem mindig jó nézni, amit ez az öt lány átél, átszenved, mégsem szabad hagyni, hogy ez a fajta hozzáállás, nevelési módszer, amelybe belekényszerítették őket, egyáltalán létezzen. És ezt a mondanivalót remekül ragadja meg a film.
A török Mustangot úgy emlegették, mint a Saul fia egyetlen komolyabb kihívóját az Oscar-gálán, hiszen Deniz Gamze Ergüven könnyedén bejutott a Legjobb Idegennyelvű Filmek kategóriájába. Ez pedig nem véletlen: a Mustang kendőzetlenül mutat be egy olyan nevelési módszert, amelynek már rég meg kellett volna szűnnie (vagy talán sosem szabadott volna léteznie), de bizonyos helyeken még mindig jelen van, és eszerint élik az emberek mindennapjaikat.
Ha azt mondod valakire, hogy konzervatív, akkor a Mustang után könnyedén megtörténhet, hogy alaposan áttértékeled ezt a kifejezést. Lale és négy lánytestvére az életre született, arra, hogy kiélvezzék a nagyvilág adta lehetőségeket. Sugárzik belőlük a pozitív életerő, képtelenek egyhelyben megmaradni. Nekik a lazítás nem egyenlő a lazsálással, sokkal inkább a szórakozással. De mint tudjuk, a kis közösségekben mindenki tud mindenről, és az sem meglepő, ha valaki direkt keresztbe tesz a másiknak.
Ez lesz az ő sorsuk. Nem élvezhetik a nyári szünetet, helyette arra nevelik őket, hogyan viselkedjenek úgy, hogy idővel férjet találjanak maguknak. De bizony ez sem szerelem alapján megy: a férj az lesz, akit választanak nekik. Az ablakokra rácsok kerülnek, se tévé, se számítógép, csak a szigorú nevelés marad. És bármikor becsúszhat egy szüzességi vizsgálat, ha valaki gyanút fog...
A Mustang amolyan szkeccsfilm jelleggel bír, noha nem a szó klasszikus értelmében, mégis egyik jelenet átvezetés nélkül követi a másikat, egyik csínytevés után jön a következő - a lányok pedig ezeket vagy megússzák, vagy jön a büntetés. Megjelennek a férj-jelöltek, így a testvérek létszáma is fogyatkozik. Időnként, halványan felsejlik az a bizonyos átkötő szál is, amelynek teljes valója aztán az amúgy maximálisra felpörgetett fináléban teljesedik ki. Így aztán lehet akármilyen erős témája, tartogathat a film bármennyire is elszomorító pillanatokat, bizony teljesen pozitív felhanggal sikerül lezárni a cselekményt, amellyel a néző lelkét bőven sikerül megnyugtatni.
Mindez szép és jó, de van bizony egy nagyon súlyos negatívum, amely eléggé rányomja bélyegét a Mustangra: a vágás. Hol kapkodós, hol úgy érzed, mintha be sem fejezték volna a jelenetet, már ugrunk is tovább. Nagy kár érte, mert hiába nézeti magát a film és történik valami mindig, azért elég csúnyán tudja a néző szemét szúrni ez a furcsán megoldott vágás-sorozat. Nem tennék rá nagyobb összeget, de könnyen meglehet, hogy pusztán a játékidő kurtítása volt a cél mindezzel. Ha viszont így van, inkább néztem volna még tovább, de rendesen megnyesve.
Ennek ellenére egy kiváló film lett a Mustang: egy olyan téma, amelyről beszélni kell! Hiába nem mindig jó nézni, amit ez az öt lány átél, átszenved, mégsem szabad hagyni, hogy ez a fajta hozzáállás, nevelési módszer, amelybe belekényszerítették őket, egyáltalán létezzen. És ezt a mondanivalót remekül ragadja meg a film.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.