Akasztófa / The Gallows [2015]

1993-ban egy gimnázium diákjai az iskolai színdarab keretein belül mutatták be a The Gallows című darabot, amely tragédiába torkollott. Húsz évvel később járunk, amikor is újra előveszik a darabot, azonban a produkció főhősét alakító srác még az utolsó előtti pillanatokban sem alakít túl meggyőzően. Barátai úgy döntenek, a műsor előtti éjjelen betörnek az iskolába, hogy a díszletet lerombolva szabotálják a darabot, azonban ahogy az várható volt: nem tudnak kijutni és egyre furcsább események veszik kezdetét.

Sokakkal ellentétben én nem ítélem el a found footage horrorfilmeket, bár teljes mértékig megértem azokat, akik messzire kerülök ezt a stílust. Amíg vannak rejtett gyöngyszemek, addig bizakodó vagyok, de benne van a pakliban a zsákbamacska lehetősége, így igen, sokszor belenyúlok a sűrűjébe. Ugyan a The Gallows irányában nem voltak nagy elvárásaim, úgy őszintén szólva lövésem sincs, miért néztem meg, de maradjunk annyiban, hogy ti ne kövessétek el ezt a hibát!

Igen, ez itt egy újabb, ezerszer előrántott sablonos próbálkozás, bárminemű kreativitás nélkül. Pedig az alapötlet még rendben is volna, az éjszakai, kihalt iskola is remek helyszínnek tűnhet, de a The Gallows inkább elcsépelt és idegesítő, mintsem izgalmas és félelmetes. Igen szélsőséges pont tud lenni a kamera mozgás, amit itt rendesen kimaxoltak: sokszor nem látni semmit, az ember feje belefájdul az örökös rángatásba, amit műveltek ebben a 80 percben, de főleg a második felében. Ha valaki mégis rászánja magát, az készüljön fel erre, ráadásul szó szerint sötét a film, így sokszor azt sem tudjuk megállapítani, hogy mi, merre, hány méter?

Nem nagy was ist das kitalálni, mi állhat a misztikum hátterében, és ezzel még úgy el is volnánk, ha nem a szokásos, olcsó trükköket alkalmaznák beparáztatás gyanánt. Gyakorlott horror nézők pontosan tudják, mikor jön az a rész, amikor meg kell ijedni, szinte vissza lehet számolni a másodperceket, annyira kiszámítható, mikor fog történni valami meglepő, valami jumpscare hatás.

A legnagyobb vicc azonban, hogy a Warner mennyire jól járt ezzel a filmmel. Történt ugyanis, hogy a film már elkészült, amatőr színészekkel, amatőr stábbal, és a stúdió csak azután csapott le rá. Nyilván zsebből kifizették a készítőket, akik még így is jól jártak, a Warner pedig mozikba küldte. Így lett a százezer dolláros filmből egy több, mint 38 milliós bevétel. Így is mehet ez a filmszakma.

A teljesen kihagyható darab, tényleg csak óva inteni tudok mindenkit attól, hogy rászánja az idejét, mert ezt a 80 percet soha a büdös életbe nem kapod vissza.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.