Elit halálosztók 2 / Tropa de Elite 2:O Inimigo Agora é Outro [2010]

Az első rész eseményei óta eltelt jó pár év: Nascimento elvált, felesége pedig ahhoz az emberjogi aktivistához ment hozzá, aki folyton keresztbe tesz emberünknek, illetve az egész osztagnak. Nascimento azonban, ott hagyva a BOPE köreit, egy egészen új munkakörben találja magát, ez pedig a titkosszolgálat. A favelák drogdílerei után a férfinak most a korrupt politikusok ellen kell felvenni a kesztyűt.


Így kell jó folytatást csinálni? A Tropa de Elite ugyan nem kiáltott második részért, de a nagy sikerre való tekintettel végül mégis elkészült. A jó hír pedig, hogy a két film együtt akár egy, nagy sztoriként is értelmezhető, de ha úgy döntesz, hogy neked még sincs szükséged a folytatásra, akkor sem lesz hiányérzeted. Viszont... akkor elég rosszul döntöttél.

Mert bizony ezzel a folytatással sikerült emelni a tétet. A közeg némiképp változott, Nascimento ugyanis most nem a terepen áll helyet, hanem minden erejével azon ügyködik, hogy próbálja lebuktatni a korrupt nagy fejeseket. De ha még csak a nagy fejesekről lenne szó! Ez a pénzéhes, megvesztegethető hálózat ugyanis kiterjed a zsarukra is, de tekintettel emberünk befolyására, a titkos lehallgatásokon keresztül meglepő dolgokra jön rá, amellyel még a saját élete is veszélybe kerül.

Elcsépelt sztorinak tűnik, lerágott csontnak, egy poros bakelitnek, de higgyétek el, működik. Nem kevés fordulattal, meghökkentő jelenetekkel és az első részben is ott gyülemlő adrenalinnal vár téged a Tropa de Elite második része, amely egy hangyányit összeszedettebbre sikeredett, lévén, hogy egy lélegzetvételnyi időre sem áll meg. Végig pörög: a rendezés és a forgatókönyv kiváló egyvelege mozgásban tartja a produkciót, amely alaposan megdolgozza a pulzusod helyenként.

A favelák bűze azonban ezúttal sem hagy minket nyugton: bár a főszereplő már nem ront ajtóstul a lepukkadt lakásokba, mégsem feledkeztek meg a nyomornegyedben játszódó jelenetekről. Elvégre mégiscsak minden út oda vezet, és a film utolsó mondatai - amelyektől a hideg kirázott - nyomatékosítják, hogy a faveláknak ha tetszik, ha nem, de léteznie kell. Mi pedig csak hálásak lehetünk José Padilhának azért, hogy ezt a két remekbe szabott filmet megcsinálta nekünk.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.