Rakoncátlan célpont / Wild Target [2010]

Victor Maynard középkorú bérgyilkos. Nagyon precíz, szakmájában elismert, felmenői pedig úgyszintén azok voltak. Hárpia anyja a legjobbat várja el tőle gyilkolás terén. Legújabb megbízása szerint el kell tennie láb alól egy Rose nevű nőt, aki egy hamis festményt passzolt el egy alvilági figurának. Victornak csak-csak nem sikerül a feladat, így mást bíznak meg, a véletlen azonban úgy hozza, hogy Victor végül megmenti Rose-t az újonnan felbérelt bérgyilkostól. És még itt van ez a Tony nevű srác, aki éppen csak arra járt. Szóval, menekülni kell...

Tegyük túl magunkat a förtelmes magyar címen, ami sokakat elrettenthet a film megnézésétől, hiszen egy Jenifer Anniston-féle limonádé vígjáték szűrhető le belőle - továbbiakban tehát Wild Target. Szerencsére erről szó sincs. Egy ízig-vérig angol komédiával van dolgunk. Ha bejön ez a fajta humor, és szereted azokat a filmeket, ahol a cselekmény bonyolítása érdekében közrejátszanak a véletlenek, akkor nagyon is bepróbálható másfél óráról van szó.

De nem csak az angol humor dominál, hiszen ez egy elég komoly fekete komédia is egyben, humora sok helyen elég sötét, amin konzervatívabb filmnéző nem feltétlenül ejt el még egy kósza mosolyt sem. Persze nem ez a sötét tréfák magasiskolája, de néhány esetben tényleg meglepődtem, hogy ez a film ilyet is tud.

A Wild Target egy korrekt felvezetéssel indul, majd tempója nagyon felgyorsul, mígnem három hősünk, a bérgyilkos, a nő és az utcagyerek meg nem pihen egyikük várostól távol eső házában, és itt kicsit leül a film. Még szerencse, hogy megjelenik Martin Freeman, egy tőle nem éppen megszokott szerepben: egy rivális bérgyilkos, egy másik profi. Hidegvérű és alapos. Hiába a gyermeteg tekintet, Freeman itt is remekül adta elő magát.

És ha már a színészeknél tartunk: Bill Nighy is a lehető legjobban hozza a kissé szűk látókörű, ugyanakkor minden tekintetben tudatos, ráadásul úriember gyilkost. Emily Blunt karaktere kicsit az a "kanál vízben"-kategória, de annyira bájos, hogy maradéktalanul mégsem tudsz rá haragudni. És Rupert Grint, az örök Potter-csatlós, és itt sem nagyon tudsz elvonatkoztatni attól, hogy ő Ron, leszámítva, hogy ezúttal előszeretettel gyújt rá egy jól megsodort spanglira.

Nem az a film a Wild Target, ami mindvégig kiszámíthatatlan, bár van egy része, ahol tényleg sikerül egyik pontról a másikra meglepetést okoznia. Angol és fekete humor, remek alakításokkal és kedvelhető karakterekkel. Ajánlom az eredeti nyelvet, egyszer volt "szerencsém" belepillantani magyar szinkronnal, és az valami borzalmasra sikerült.

7/10