Transzcendens / Transcendence [2014]

Wally Pfister úgy döntött, hogy filmet rendez. Eddig főleg Christopher Nolan Oscar-díjas operatőreként lehetett róla hallani, állítása szerint most egy régi álma vált valóra azzal, hogy kipróbálhatta magát direktorként. Ráadásul nem is akármilyen háttérrel, hiszen a főszerepre maga Johnny Depp szerződött le, de a mellékszerepekben sem noname arcok tűnnek fel. Kapott egy szép kis költségvetést is, sőt, producerként maga Nolan ténykedett a produkció felett. És mégis: a Transcendence egy harmatgyenge szárnypróbálgatás.

A helyzet az, hogy egy bizony nem Pfister világa. Sokkal jobban jár, ha a továbbiakban inkább a kamerát kezeli, mintsem a stábot irányítja. A Transcendence-nek több negatívum róható fel, kapásból azzal kezdeném, hogy unalmas. Lassú filmről van szó, de nem a jobbik fajtából. Nehézkesen halad előre a cselekmény, a figyelmünk pedig a látottakról nem egyszer és nem kétszer az óránkra terelődik. Ráadásul mindez két órában. Pedig valljuk be, az alapsztori akármennyire nem egy úttörő, eredeti ötlet, kellő kreativitással azért sok mindent ki lehetne hozni belőle.

Dr. Will Caster (Depp) és felesége, Evelyn (Rebecca Hall) a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósok nagyágyúi. Minden erejüket az új, mondhatni úttörő munkájukba fektetik, amelynek végeredménye egy érző gép lenne... ha nem kísérelne meg egy merényletet ellenük egy titkos csoport, akik nagyban ellenzik ezt a fajta technológiát. A haldokló Will tudatát pedig felesége és legjobb barátjuk, Max végül feltöltik egy számítógépbe. Azonban vigyázni kell, hiszen ha akár egyetlen emlék is kimarad, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Will tudata zöld utat kap a világhálón, és minden áron forradalmat akar.


Mint mondtam, a sztoriból még akármi is lehetett volna, a forgatókönyvért felelős Jack Paglen pedig messze nem annyira felelős a vérszegény végeredményért, mint Pfister, aki olyannyira hazavágta a produkciót, amennyire csak lehetett. Feszültségektől, bármi nemű érdeklődéstől mentes két órát kapunk, amit egy halálosan unalmas felvezetéssel indít. Igaz, miután Depp bekerül a gépbe, felcsillan némi remény. Aláírom, hogy onnantól kapunk néhány jobb momentumot, de ez még mindig nagyon kevés az összképet elnézve.

Nem vonható azonban kétségbe egy percig sem, hogy a színészek azért tették, amit kellett: Depp végre színészkedik, sokszor csak a hangjával, de még mindig jobb, mintha agyonmaszkírozva bohóckodna. És a többiekre sem lehet panasz: Rebecca Hall, Paul Bettany, Cillian Murphy, Morgan Freeman és Kate Mara mind-mind jók voltak. Ilyen kasztinggal ilyen kihagyott ziccer...

A Transcendence magát a témát felszínesen sikerül csak tapogatnia, nem hatol be igazán a sűrűjébe. Hatalmas kár érte. Valahol vicces, hogy még az executive producer Christopher Nolan sem mondta azt, hogy Te, ez így nem lesz jó...

3/10


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Péntek 13 / Friday the 13th [2009]