Euro túra / EuroTrip [2004]

Az érettségi után Scotty-t kidobja a barátnője, ennek tetejében még német levelezőpartnerét is elküldi a francba, miután az nyomulni kezd rá. Később a srácot kioktatják, hogy az a német srác valójában egy német lány. Nincs veszteni valója: Scotty úgy dönt, irány Németország! Barátja, Cooper csatlakozik hozzá, később pedig találkoznak még két ismerősükkel, az ikrekkel. Azonban nem is olyan egyszerű eljutni Németországba, ahogyan azt ők elsőre gondolták, vagy esetleg szerették volna.

Az EuroTrip messze nem egy kiemelkedő vígjáték, ezer meg egy hibája van, kismillió ponton bele lehet kötni, nekem azonban mégis jó emlékeim vannak róla. Annak idején, talán tíz évvel ezelőtt egy kedves barátommal néztük meg (természetesen CD-n, ráégetett magyar felirattal), aki a legkisebb poénon is képes volt nevetni, a mindig jókedve pedig azonnal átszállt rám, és én is felhőtlenül tudtam szórakozni a látottakon. Így tehát elég erős a nosztalgia faktor nálam, amikor időről időre újranézem az EuroTripet.

A film teljesen epizodikus: a kis csapat bejárja Európa javát és minden érintett országból kap egy kis szeletet. Rómában a Vatikánban keverednek hajmeresztő kalandokba, Londonban focihuligánokkal találkoznak, Amszterdamban egy cukrászdában esznek egy bizonyos sütit, amely egy külön vicces csattanóval zárul. És ott vannak a visszatérő momentumok: a Scotty-ról szóló dal (Matt Damon elképesztő cameójával), Cooper folyamatos telefonálgatása főnökével, akinek úgy adja elő, hogy nagyban dolgozik, na meg persze a legjobb mind közül: a perverz a vonaton.

Nem egy sétagalopp az utazás: folyton elkeverednek egy másik országba, ahol persze el kell tölteni egy kis időt. Szerencsére a karaktereket is mind sikerül megkedvelnünk: Scott, a céltudatos, Cooper, a laza, Jamie, a kocka, valamint az ő ikertestvére, Jenny, akit valamiért többiek képtelenek elfogadni rendes lánynak - ez szintén egy visszatérő poén. Bár kimagasló színészi teljesítményt egyiküktől sem kell várni, de teljes mértékig átjön, hogy jól szórakoztak a forgatáson és élték a karaktereiket.

Persze a EuroTrip sokszor esik túlzásokba, megannyi véletlenen múlik hőseink szerencséje, párszor már-már debil szintre is képes lealjasodni a film. Mégis olyan szintű bűnös élvezet ez, amelyet nem tudok nem imádni. Sok múlik a nosztalgián is részemről, ezt sem kétlem, de valahol mégis egy iszonyat felhőtlen szórakozás, ha az ember képes elnézni neki azt a rengeteg túltolást és badarságot - mert valljuk be, ezekből akad bőven.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.