DarkSide Joint

A Budapest Rooftop Cinema az elkövetkezendő napokban is fantasztikus filmes kalandokkal várja a mozi szerelmeseit: július 31-én a Pontoon Cinébarban a Hairt, majd augusztus 1-én szintén a Corvin Club tetőteraszán a Mindent anyámrólt vetíti. Pontoon Cinébar: Hair Az volt a Vízöntő kora. Az volt az önfeledt szabadság, a tánc, a dal és az LSD kora. De az volt a vietnámi háború kora is. A felesleges katonásdié és az értelmetlen, kegyetlen halálé... Egy vidéki srác (John Savage) megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt (Beverly D’Angelo) lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen... Az esemény Facebook-oldala itt érhető el . Időpont: 2016. július 31. 20:30 Helyszín: Pontoon (Id. Antall József rakpart 1., Budapest, 1051) Támogatói jegy: ingyenes Pedro Almodóvar: Mindent anyámról Egy görög mon...

Beavis és Butt-Head szokás szerint a tévét bámulják, amely közben mély álomba merülnek, felébredve viszont szomorúan tapasztalják: imádott készüléküknek nyoma veszett. Elindulnak, hogy szerezzenek valahonnan egyet, mígnem egy félreértés során elvállalnak egy gyilkossági ügyet: ők ugyanis abban a tudatban vágnak neki, hogy a célszemélyt (aki történetesen egy nő) meg kell "zsákolni". Ezért pedig jó pénzt kapnának, amelyből új tévét vehetnek. Mike Judge 1992-ben alkotta meg ezt a messze nem hétköznapi párost, akik nem akarnak mást, csak zsákolni és tévét nézni. Ebből főleg csak a tévé előtt való döglés jön össze nekik, hiszen nyílegyenesen kimondva: annyi eszük van, mint hat pár rendőrcsizmának. Folyamatosan röhögcsélnek, reakcióik dolgokra, emberekre, de főleg egymásra pedig gyakran merülnek ki egyszavas, sértő beszólásokban. Egész estés mozifilmjük elég szép sikereket ért el, főleg, hogy '96-ban éppen fénykorukat élték az MTV égisze alatt, a mozifilm pedig pont jóko...

Jenny és Steve otthagyva a nagyváros forgatagát leugranak egy hétvégére az Éden-tóhoz, ahol a férfi gyerekként megannyi időt eltöltött. Nyugalmukat egy csapat helyi gyerek zavarja meg, akik eleinte csak kóstolgatják a párost, mígnem egy véletlen baleset miatt már a vérüket akarják. Az Eden Lake volt az a film, amit évekig tologattam. Túl sok olyan véleményt hallottam, olvastam róla, amelyek egyöntetűen ígérték, hogy nem kicsit veri ki a biztosítékot a nézőjében. Végül csak rászántam magam, elvégre milyen horror-fan lennék, ha pont egy ilyen filmet hagynék ki, meg különben is, láttam már olyan darabokat, amiknek sikerült taccsra vágni a lelkemet pár napra, szóval eggyel több vagy kevesebb, mit számít? Nos igen, az Eden Lake kegyetlen darab. Ez a fajta kegyetlensége a realitásában rejlik, hiszen miközben nézed, tudatosul benned, hogy ez veled is megtörténhet, akár holnap is. Nincs természetfeletti, sem eltúlzott, elnagyolt cselekmény, pusztán néhány elfajzott kölyök, akik nincsene...

Oscar és családja már nem tud megélni abból, amit a földeken termelnek meg, így nagy nehézségek árán úgy döntenek, irány Manila. Nem csupán a nagyváros forgataga szokatlan számukra, de ott szembesülnek igazán azzal, hogy Manila mennyire veszélyes környék. Itt próbálnak boldogulni, kisebb-nagyobb sikerrel. Ugyan állást Oscar és felesége, Mai is hamar talál és hiába hálásak mindketten, hogy ebből majd eltudják tartani a családot, mégsem álommunkákról van szó. A férfi pénzszállítóként kezd dolgozni, amely az egyik legrizikósabb beosztás egy ilyen bűnös környéken, a nő pedig egy éjszakai bárban helyezkedik el. Megpróbáltatásaikat pedig nem rejti véka alá a film. Manila az a hely, amelyre ha rákeresel a világhálón, csodaszép látképek, fényűző életvitelt ígérő fotók tárulnak eléd az első találatokban. De ez csak a felszín, hiszen mind a bűnözés, mind a szegénység igen erősen jelen van a városban. Nem úgy, mint a közbiztonság, ami valahol a béka segge alatt helyezkedik el. Ha rosszkor ...

Húsz férfi jelentkezik egy pályázatra, amelyet ha végigcsinálnak, fejenként 4000 márka üti a markukat. A pénz csábító, és maga a feladat sem tűnik bonyolultnak: egy laboratóriumban felépített börtönben kell eljátszani a rabokat, illetve a fegyőröket, kire milyen szerepet osztanak az előzetes felmérések alapján. A kísérlet kezdetét veszi, a dolgok pedig hamarosan nem várt fordulatokat vesznek. 1971-ben történt az a bizonyos stanfordi börtönkísérlet, más néven a Zimbardo-féle börtönkísérlet, amely alapjait a film is szolgáltatta. Bár Oliver Hirschbiegel mozijához jó pár dolgot megváltoztattak, az ihlet adott volt, méghozzá valós események alapján. A kezdeti, bolondozós, viccelődős idillt röpke idő alatt váltja fel valami egészen más. Hiszen a fegyőr, mint rang felelősséggel jár, tekintélyt parancsoló munkakör ez, ha pedig nem kapja meg a neki járó tiszteletet, azt bizony ki kell erőszakolni. Hamar elszabadulnak az indulatok, és lesz az ember embernek farkasa. Eleinte még csak a po...

A kirándulásról hazafelé tartó, négy fiatal jó barátot elkábítja egy benzinkúton felvett nő. Egy házban térnek magukhoz, négy másik, számukra ismeretlen emberrel. Az épületből nincs kiút. Tarkójukból vezetékek állnak ki. Egy videóüzenetben közlik velük, hogy a beépített ketyere méri az őket ért fizikai fájdalmat, amelynek szintjét egy kijelzőn tudják nyomon követni. Ha elérik a 100%-ot, az ajtók kinyílnak. Kezdetét veszi tehát a kínzás... Őszinte leszek, én kissé bizakodó voltam az Ampullával kapcsolatban, méghozzá az alapfelállás miatt. Nem, nem a torture részre gondolok, az sosem vonz igazán, hanem egyszerűen imádom az egy helyszínen játszódó horrorokat. Persze próbáltam visszafogni az elvárásaimat, de a film még így is bőven átlagon alul teljesített. Vannak bajok, méghozzá elég sok. Kicsit olyan érzésem volt közben, mintha néhány haver, miután megnézte a Fűrészt, leporoltak volna egy kamerát, hogy gyorsan összehozzák ezt. Nem túlzok, írtózatosan amatőr szaga van az egésznek: ...

Fiatal, baráti társaság indul lazítani egy erdei faházikóba. Már közel járnak, amikor autójukkal elütnek valamit. Tetem ugyan nincs, de a lökhárító véres, és még egy szőrcsomó is beleakadt. Innentől veszi kezdetét számukra a rémálom, ugyanis valami az életükre tör: ez a valami pedig nem más, mint a legendás Bigfoot. Eduardo Sánchez mondhatni filmtörténelmet írt az Idegleléssel annak idején, ezt a profizmust azonban azóta sem tudta igazán kamatoztatni. Sokak szerint egyetlen puskaporát lőtte el akkor, azonban az Exists sem egy kimondottan rossz darab, sőt: ha nem is ér fel Sánchez debütáló filmjéhez, egy teljesen korrekt, fogyasztható found footage darab. Az más kérdés, hogy olyan dolgok, mint a kézikamera használata ezúttal mennyire nem indokolt: egyszerűen csak ott van egyikük kezében végig, mert megakarja örökíteni a kiruccanást. Teszi azt akkor is, amikor más ember messzire hajítaná azt, ami a keze ügyében van, csak, hogy gyorsabban tudjon menekülni. De aki sok ilyen és ehhez...