Így nézne ki a Kaliforniai álom, ha maga a mindfuck király, David Lynch rendezte volna. Elég furcsa így látni a képkockákat, ám valahogy mégis remek alapanyag volt egy ilyen kaliberű fan-trailer elkészítéséhez.
Vannak a tipikus romantikus filmek. Amikor Tom Hanks összejön Meg Ryan-nel, amikor Zach Efronra hajt minden csaj, mondvacsinált bonyodalmakba ütköznek a kapcsolatok, majd végül összejönnek, smárolnak a naplementében - és stáblista. Az igazi limonádé mozik, amelyek a jól bejáratott úton viszik végig ugyanazt a klisés népvakítást. És néha akad pár olyan gyöngyszem, amely úgy, ahogy van, szembeköpi ezt a sablont, majd jól gyomorszájon vágja, sőt, miután az összegörnyedt a fájdalomtól, még orrba is rúgja. Ilyen a Closer.
Folytassuk a Top 10 sorozatunkat. Ezúttal a kedvenc nyomozós filmjeimet válogattam össze. Mert mindig tudni akarjuk, hogy ki a gyilkos. De megnyugszunk, ha kiderül? Jobb, ha nem is tudtuk volna meg? Vagy a válasz sokkal bonyolultabb?
A Láncra verve már jó ideje ott tengődött a megnézendő filmek végtelen listáján, mígnem a közelmúltban elolvastam Ania Ahlborn: Vértestvérek című regényét, amelynek végén, a köszönet nyilvánításában feltűnt ezen produkció címe, mint ihlet forrás. Nem volt kérdés, hogy ez a "ráérünk vele" film azon nyomban nézős lett. A kezdő képkockákban egy fiatal fiút láthatunk egy elhagyott házban. Egy dobozban turkál, benne véres iratok: személyi igazolványok, jogosítványok. Majd hangokat hall, számolni kezd. Kinyitja az ajtót, amire tízig elér. Egy nagydarab férfi lép be rajta, egy nővel. De a nő látszólag nagyon nem akar itt lenni. Sikit, kiabál, próbál kiszabadulni a férfi karjainak szorításából. Sikertelenül. A férfi elhurcolja egy másik szobába, talán a pincébe, miközben a fiú képtelen visszatartani könnyeit, és az asztal alá bújva nézi végig az eseményeket. Majd visszaugrunk 8 hetet az időben... A cold open remekül megalapozza nekünk magát a horrort, biztosítva minket arról,...
Raymond Shaw a koreai háborúból Amerikába visszatérve még a Becsület érdemrendet is megkapja. Ünnepelt hős, aki életveszélyes helyzetekből húzta ki az embereit. Volt szakasztársainak azonban ugyanaz a visszatérő rémálma van, amelyben kísérleteznek rajtuk. Bennett Marco úgy dönt, a végére jár a dolognak, mi állhat a rémálmok hátterében, illetve miért nyilatkozik az osztagból mindenki pozitívan Raymond-ról, miközben tudat alatt egyáltalán nem kedvelik?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.