Így nézne ki a Kaliforniai álom, ha maga a mindfuck király, David Lynch rendezte volna. Elég furcsa így látni a képkockákat, ám valahogy mégis remek alapanyag volt egy ilyen kaliberű fan-trailer elkészítéséhez.
Folytassuk a Top 10 sorozatunkat. Ezúttal a kedvenc nyomozós filmjeimet válogattam össze. Mert mindig tudni akarjuk, hogy ki a gyilkos. De megnyugszunk, ha kiderül? Jobb, ha nem is tudtuk volna meg? Vagy a válasz sokkal bonyolultabb?
Az új rovat létrejöttének oka, hogy mostanság megint rengeteg horrort nézek. Így azok a filmek, amelyekről bőven elég egy-két bekezdés, mostantól ilyen hármas csokrokba lesznek szedve. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hosszabb horrorkritikákat mellőzni fogom. Amikről lehet lökni a sódert, azok megkapják azt, és ez nem jár azzal, hogy a Creepshow csak szarokat fog tartalmazni. Jöjjön tehát az első hármas! A sorrend megjelenés szerinti. Kellemes borzongást, vagy épp szörnyülködést kívánok!
Nem akarok itt nagy elmélkedésekbe belemenni, miért szeretjük az időutazós filmeket, vagy, hogy miért nézünk ilyen tematikájú mozikat, inkább adjunk hálát, hogy ez a téma bizony megannyi kreatív alkotáshoz segítette elő a készítőket. Nyilván itt sem minden arany, ami fénylik, így bizony ha valami time travel, az lehet szar is, de én most inkább összegyűjtöttem a tíz, számomra legkedvesebb időutazós filmemet.
Ford Fairlane, a nagymenő. A rock and roll detektív. Általában rocksztárok keresik meg, ha gondjuk akad, de fizetni nem szeretnek. Fordot most egy régi barátja, az obszcén stílusáról ismert rádiós, Johnny Crunch keresi fel, hogy kutassa fel a lányát. Nem sokkal később Johnny-t meggyilkolják. Ford nyomozni kezd, azonban egy elég komoly ügybe tenyerelt bele, amelynek lehet, hogy köze van a nemrég elhunyt metál énekes, Bobby Black halálához is. A Ford Fairlane kalandjai Amerikában irtózatos bukta volt. A kritikusok lehúzták, az emberek sem rajongtak érte, a címszereplőt megformáló Andrew Dice Clay-t pedig egyenesen Arany Málnára jelölték, amit szépen meg is kapott. Mi azonban mégsem mehetünk el szó nélkül a film mellett, hiszen itthon valami elképesztő kultusznak minősül, sőt mondhatni a VHS-korszak egyik alappillére volt nálunk. Kilencvenes évek, nem volt egyszerű mulatság beszerezni egy filmet, erre jött egy produkció, amelyben egy iszonyat menő detektív nyomoz, káromkodik, csajoz...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.