Így nézne ki a Kaliforniai álom, ha maga a mindfuck király, David Lynch rendezte volna. Elég furcsa így látni a képkockákat, ám valahogy mégis remek alapanyag volt egy ilyen kaliberű fan-trailer elkészítéséhez.
Tíz idegent sodor a sors egy motelbe, egy viharos éjszakán. Egy színésznő, annak sofőrje, egy friss, ám annál furcsább házaspár, egy háromtagú család, egy prostituált, egy zsaru, valamint egy rab, akit szállít. A víz mindent elöntött, így kénytelenek éjszakára meghúzni magukat a szállóban. Ám nem lesz nyugodt éjszakájuk: nem elég, hogy az események láncolatát egy autóbaleset indította el, de valaki gyilkolni kezdi a motel lakóit. Ahogy fogyatkoznak, úgy lesznek a fennmaradt túlélők egyre gyanúsabbak. A történet másik szálán egy utolsó előtti pillanatban összehozott tárgyalást láthatunk: egy kivégzés előtt álló gyilkos, akit a védelem megakar óvni a halálbüntetéstől, tudathasadásra hivatkozva. De vajon hogyan függ össze a két cselekményszál? James Mangold thrilleréhez már volt korábban szerencsém, ott és akkor elkönyveltem, hogy egy egész pofás thriller, kellően sötét hangulattal, ütős kis csattanóval lezárva. Jobb lett volna szép emléknek meghagyni, mert második megtekintésre ...
Egy pillanatra sem lehetne azt állítani, hogy a DC kezében nincs elég adu, olyan hősök vagy épp érdekes történetszálak, amelyekkel ne tudnának minőségi képregényfilmeket letenni az asztalra. Mégsem mutatnak javuló tendenciát filmjeikkel, valami nagy gáz lehet odafent, ha a Batman v Superman után sem voltak képesek kiküszöbölni a csorbát egy meglehetősen merész sztorival. Mert a Suicide Squad-ban valóban ott volt a lehetőség valami igazán egyedire. Még ha engem az előzetes nem is vágott padlóhoz, a negatív kritikák ellenére azért hajtott valamiféle kíváncsiság, hogy ezt azért mégis meg kéne nézni. Habár moziba nem mentem érte, itthon, amint lehetett hamar lecsaptam rá, de valóban kár volt. A történet valahol ott folytatódik, ahol a BvS abbamaradt: a nagyokosok elkezdenek félni, hogy mi van akkor, ha egy olyan Superman ereszkedik le a bolygóra, akinek már nincsenek jó szándékai? Mert akkor lesz csak szarban a világ, így hát úgy döntenek, a következő, feltörni készülő szuper gonosz e...
John Klein és felesége boldogan élnek, mígnem autóbalesetet szenvednek. A nő kórházba kerül és kiderül, hogy látott valamit, ami megzavarta a vezetésben. Miután a feleség a kórházban meghal, különös rajzokat hagy maga után. Pár évvel később John eljut egy nyugat-virginiai kisvárosba, ahol az ott élők éjszakánként egy szárnyas lényt vélnek felfedezni. Pont, amilyet John felesége is lerajzolt...
Sarah (Natalie Dormer) ikertestvérének, Jess-nek nyoma veszett. A legutolsó információ szerint Japánba ment az "öngyilkosok erdejének" is becézett rengetegbe. A lány úgy dönt, így vagy úgy de felkutatja testvérét. Jason Zada horrorfilmje egy félig-meddig valós legendából indul ki: az a bizonyos erdő ugyanis tényleg létezik, sőt, a helyiek valóban kötnek hozzá legendákat. Nyilván ezek csak helyi mendemondák, az viszont tény, hogy valóban rengeteg öngyilkosság köthető ehhez az erdőhöz. Lényegében ebből az alapanyagból bármi jó kisülhetett volna, de az igazat megvallva... nos, nem sok jó sült ki. A The Forest legnagyobb baja, hogy unalmas. Vontatott és nem titkolom, hogy pár percre sikerült elbóbiskolnom valamikor a közepe tájékán. Amilyen érdekes felütéssel indít, sajnos annyira fullad bele a monoton képkockákba és egysíkú rendezésbe. Mindezt a horrorisztikus hangulat teljes hiánya nélkül. Az még hagyján, hogy a sztori végeredményben nem lett a legeredetibb, ez még el is...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.