Szenilla nyomában / Finding Dory [2016]

Személy szerint imádtam, és még mindig imádom a Némó nyomában-t, az egyik legjobb animációs filmnek tartom, ami valaha vászonra került. Bár a folytatások korát éljük, a Némó esetében mégsem volt magától értetődő egy második rész, mégis elkészült, méghozzá az egyik mellékszereplő, a rossz rövidtávú memóriájával küszködő Szenilla került most előtérbe. De kellett ez nekünk?


Elöljáróban annyit, hogy jól sült el. A Szenilla nyomában nem éri fel elődjét, nincs olyan jó, mint az eltűnt bohóchal története, mégis maximálisan visszaadja annak szellemiségét, humorát és lendületét. Erre szokták azt mondani, hogy méltó folytatás. A történet szerint Szenilla annak idején elvesztette szüleit, majd őket keresve találkozott (ütközött össze) véletlenül Pizsivel, aki eltűnt csemetéje, Némó után kutatott. Később, amikor a kis bohóchal előkerült, Szenilla fejében egyre több és több emlék kezd visszatérni szüleiről, majd csupán egy utolsó csepp olaj kell a tűzre, hogy lendületet vegyen magán és elinduljon őket megkeresni. Némó és Pizsi pedig a nyomába erednek.


Lényegében szintén egy "keressük a halat" sztorit kaptunk, és bár rengeteg hasonlóság köszön vissza az első részből, mégsem lehet egy az egyben ráfogni, hogy lemásolná azt. Rengeteg visszakacsintás van ugyan, néhány régi karakter is felbukkan, pár humorforrás pedig szintén az első fejezetből táplálkozik, de bőven akadnak új ötletek, új fordulatok és nagyon jól felépített új szereplők is, akik gondoskodnak arról, hogy a Szenilla nyomában egy teljesen szórakoztató második részként funkcionáljon. Érződik a törődés, a jobbfajta Pixar minőség, de az is átjön, hogy nem akarták megugrani a Némó nyomában nívóját - embertelen feladat lett volna, saját kardjukba dőltek volna bele, így inkább valahol az aranyközéputat választva ugrottak neki a munkának, és milyen jól tették!

Van azonban egy rossz hírem: aki a Némó közben kiakadt Szenilla folyamatos botladozásain, a rövidtávú memóriájával járó szerencsétlenkedésein, annak nem kifejezetten ajánlott a film. Ezt ugyanis csúcsra járatják, és noha a hal személyes drámája bőven kompenzálja mindezt, mégis maximálisan érthető, hogy valaki hülyét kap ettől a hendikeptől.

Szerethető, szórakoztató másfél órát nyújt a Szenilla nyomában, a Pixar jobb pillanatait felidézve. Jó volt megint visszatérni a tenger mélyére, egyszerre volt nosztalgikus és újdonságokkal teli. Simán vevő lennék egy harmadik részre. Mondjuk... Hank, a polip?

[Lábjegyzet: a szinkronban elkövetett Kautzky Armand magyarosítás, fordítás/ferdítés ultra gáz volt, sorry...]


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Közelebb / Closer [2004]

Halálos hallgatás / Dead Silence [2007]