Brooklyn [2015]

Az 50-es években járunk, Írországban. Ellis (Saoirse Ronan) nehezen boldogul, ezért úgy dönt, új életet kezd. Nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint Amerika. Segítségére van egy New Yorkban élő pap ismerőse, aki munkát is talál neki Brooklyn-ban. Ellis nekivág a Szabadság Földjének, ahol aztán szerelembe esik egy olasz sráccal. Csak, hogy történik egy tragédia odahaza...


Ki ne érezte volna már úgy, hogy nagyon nem klappol, amit éppen csinál? Hogy nincs olyan állása, amire vágyik, hogy a környék, ahol él, nem kedvez számára? És legszívesebben csapot-papot hátrahagyva egy teljesen új, számára idegen, ám pont ettől izgalmas helyen kezdene tiszta lappal? Na ugye. Ezáltal főhősünkkel igen könnyű azonosulni, nagyon hamar a szívünkbe zárjuk, hiszen a mogorva boltosnál, ahol időnként dolgozik, nincs jó sorsa. Szinte ölébe pottyan a nagy lehetőség, amellyel nem habozik, máris belevág. Mi pedig szorítunk neki, de nem pusztán azért, mert esetleg magunkra ismerünk az ő személyes drámájában, hanem, mert Saoirse Ronan lehengerlő alakítással hozza Ellis karakterét.


A Brooklyn-t sok helyen emlegetik romantikus drámaként, de muszáj nagyon hamar leszögezni, hogy a romantikus, mint jelző, egyáltalán nem úgy van jelen, ahogy azt várnád. Nem kell félni, itt csak egy amolyan adalék, a cselekmények egyfajta mozgatórugója, de cseppet sem fordul át giccsesbe: Ellis egész egyszerűen találkozik egy sráccal, szerelmesek lesznek, amelynek kialakulásából ugyan több képkockát is láthatunk, de sosem tolják túl, inkább megmarad az aranyos szintjén. És ez hatalmas bravúrja a filmnek, a fókusz mindvégig Ellis-en van, illetve az ő sorsán. Már beilleszkedett, dolgozik, mellette esti iskolában képzi magát. Megszokta a nagyvárosi forgatagot, sőt, udvarlója is akadt, akivel kölcsönös a szerelem, de mégis muszáj hazamennie. És mivel nem napjainkban játszódik a történet, így ez nem olyan egyszerű, hogy reggel repülőre ülök, este pedig meg is érkeztem.

A film semmit nem tol az arcodba, minden roppant érzékien és könnyedén van elhelyezve, hogy a végeredmény egy szó szerint kellemes élmény legyen. A családi fészek elhagyása, az ezzel járó nehézségek, honvágy, új környezet, mindent felvonultat a Brooklyn, valami elképesztő profizmussal tálalva. Nézeti magát, az elsőtől az utolsó percig gondoskodik arról, hogy mindig történjen valami, amely a néző figyelmét leköti. A rendezés, a forgatókönyv, a zenék és az operatőri munka ritkán járnak ennyire kéz a kézben és adnak egy ennyire szerethető filmélményt.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.