Kémek hídja / Bridge of Spies [2015]

A hidegháború idején járunk, amikor az amerikaiak elfognak egy szovjet kémet, Rudolf Abel-t (Mark Rylance). Bár a per, amely ellene folyik, koncepciós, azaz előre eldöntött, a kormány mégis szeretné, ha jó védelmet kapna. Így kerül a képbe James B. Donovan (Tom Hanks), akinek csak sikerül elérnie, hogy ne végezzék ki a kémet. Közben a szovjetek is elfognak egy amerikai pilótát és felmerül egy esetleges visszacserélés lehetősége. Ehhez azonban meg kell győzni az oroszokat, ez pedig szintén Donovan feladata lesz.

A Bridge of Spies nemcsak, hogy megidézi Spielberg jobb pillanatait, de végre kijelenthetjük, hogy a veterán rendező megint a régi. Igen, mostanság szereti túltolni a pátoszt és a giccset, és bár jelen filmünk végén is súrolja (szerencsére csak súrolja) azt, de olyan filmek, mint a Hadak útján vagy a Lincoln után most végre ismét elégedetten kelhetünk fel egy Spielberg-film végén.

Természetesen közrejátszott a film pozitív vonulatában, hogy a forgatókönyvet részben a zseniális Coen-testvérek vetették papírra. Megértem, ha valaki nem rajong értük, itt azonban egészen "jó fiúként" viselkedtek, nem szálltak el, hiszen pontosan tudták a határokat, és, hogy egy elég komoly témájú Spielberg-mozinál meddig szabad elmenni - őszintén szólva, ha nem tudom, hogy ők írták, meg sem mondom.

A film tulajdonképpen két részre osztható: a szovjet kém tárgyalásai, majd Donovan harca, hogy az oroszok belemenjenek a cserébe és, hogy minden flottul menjen. Nem mellesleg a Tom Hanks által megformált ügyvéd nagyon hamar közellenség lesz Amerika szemében, amikor elvállalja Abel védelmét és még csak nem is veszi félvállról az ügyet. Amikor pedig elküldik tárgyalni a cserével kapcsolatban, mindennek teljes titokban kell zajlania, így látszólag esélye sincs, hogy tisztára mossa a nevét. A film inkább érdekes, mintsem izgalmas vagy pörgős, úgy képes lekötni, hogy emberek tárgyalnak különböző helyeken, ez pedig mindenképp a Coen-tesók érdeme.

A korkép úgyszintén megéri a pénzét: az ötvenes, hatvanas évek Amerikája, Kelet-Berlin, mintha nem is díszletek között mozognának a színészek, hanem ott és akkor forgott volna a kamera. Mindehhez csak hozzátesz Spielberg jól bevált operatőrének, Janusz Kaminski-nek a munkája, aki ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Tom Hanks szokás szerint remekel, bár ő simán egy garancia arra, hogy jó alakítást láthatunk. A film másik nagyágyúja a kémet megformáló Mark Rylance, aki bár nincs a vásznon annyira sokat, de visszafogott játéka a közel két és félóra legjobb pillanatait ígéri, főleg, amikor Hanks-szel közös jeleneteik vannak.

Spielberg-ben tehát még mindig ott van a szufla, nem felejtett el jó filmet csinálni, csak néha szalad el vele a ló - ám szerencsére most nem így lett. Oké, az utolsó percekben azért emlékeztet minket, hogy ő ül a rendezői székben, de ezt leszámítva egy maximális profizmussal összerakott, korhű, elképesztő filmet kapunk.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.