Évzáró 2014

Milyen volt az idei filmes termés? Nagyon jó! Mi sem bizonyítja jobban, hogy a tovább mögött olvasható Top 10 alatt muszáj volt kiemelnem jó pár filmet, amik ha nem is jutottak be az első tízbe, mindenképp megérdemeltek 1-1 dícsérő mondatot. Volt persze megannyi mocsok, akadtak csalódások is, de nem volt egyszerű összehoznom ezt a tíz kedvencet, és ez jelent valamit.

Fontos tudni a listával kapcsolatban, hogy a hazai bemutatókat vettem számításba. Voltak olyanok is, amiket nem mutattak be, itt is az itthoni "elérhetőséget" néztem. Van tehát tavalyi film is, de azokat évszámmal jelöltem.

Szigorúan szubjektíven!







Tavaly ez volt Tarantino kedvence, hozzánk csak idén jutott el a Big Bad Wolves. Torture-film, nagyon szolidan átitatva némi sötét humorral, Izraelből. Soha nem lesz klasszikus, esélye sincs rá, de nagyon fondorlatos egy thriller volt.



Richard Linklater és az ő 12 évig forgatott felnövésfilmje. Coming-of-age a köbön.



Értem én, és ha logikusak az érvek, még el is fogadom a fanyalgásokat az Interstellar kapcsán, annyira én sem vagyok elvakult Nolan-fan. Látom az alapvető hibáit, de még így is lenyűgöző élmény volt.



A lista talán legalacsonyabb költségvetésű filmje. Tom Hardy egy autóban ül, emberekkel beszélget, miközben próbálja rendbe hozni a maga körül felgyülemlett szart, amit természetesen magának köszönhet. Az év egyik legjobb alakítása, kegyetlenül minimalista megvalósítással, és mégis: odatapadsz.



Az év meglepetése. Semmiből jött, szájhagyomány útján pedig nagyon hamar elterjedt: a Predestination egy meglehetősen alacsony költségvetésű, időutazós sci-fi, csavaros forgatókönyvvel, igazi mindfuck hatás.



Kevés olyan film készül manapság, mint a Cold of July. Remekül megidézi a régi, nyolcvanas évek thrillereit (a másik ilyen a The Guest volt, ami egy húszas listában simán elférne). Nem tököl, kegyetlen, és nagyon nem oda fut ki a sztori, mint azt az elején gondolnád.



Ilyen az, amikor egy filmen csak mosolyogsz. Nem a poénok miatt, hanem mert olyan hangulatot áraszt. Egy album rögzítése a szabad ég alatt? New York nyilvános helyein? Igen, a Begin Again (elmondom ezredszerre is: a magyar cím NE riasszon el, ez nem romantikus film) mosolyt csal az arcodra. Ha akarod, ha nem!


3. Harag / Fury

Erről nem írtam ugyan, de nem feledkeztem meg róla. Hogyan is tehetném? A Fury minden ízében kiváló. A második világháború végén járunk, és egy tank legénységét követhetjük nyomon, ahogy városról városra haladnak, egy újonccal kiegészülve. David Ayer hozta a formáját, igazából nem is értem, hogy sikerült olyanra, amilyenre az a borzalmas Sabotage. Mindegy is. Zseniális színészek (Brad Pittnek még sok ilyen szerepet, és végre valahára LaBeouf-ot nem akartam arcon rúgni ököllel), visszafogott történet, a játékidő pedig mintha nem is lett volna.



Fincher újra a régi. Jéghideg thriller: egy eltűnt feleség, egy elcseszett házasság (meg úgy amúgy is egy vaskos középsőujj a házasság intézményének), remek zenék, rideg hangulat, kiváló fordulatok. Napokig a hatása alatt voltam, a zenéjét rongyosra hallgattam már: kellett ez nekünk, nagyon kellett.



Jó ideig filózgattam az első és a második hely véglegesítésén, mert bevallom, nehezen jutottam dűlőre. Végül a Nightcrawler nyert. Jake Gyllenhaal élete alakítását nyújtja (elcsépelt frázisnak tűnhet, de így van), a film hangulata az első pillanattól kezdve magába kebelez, némely jelenet közben pedig még levegőt is elfelejtesz venni.


FUTOTTAK MÉG

Blockbustereket tekintve az Edge of Tomorrow vitte a pálmát, épphogy lemaradva a toplistáról. Kaptunk egy nagyon fasza X-Men-filmet is, amely még az idei legjobb képregényfilm díját is bezsebelte részemről, maga mögé (bőven maga mögé) utasítva az agyonhype-olt A galaxis őrzőit, ami úgy kábé az év csalódása lett nálam.

Volt dolgunk egy piszok szórakoztató Stretch című filmmel, amit még mindig csak ajánlani tudok. A szórakoztató faktort a Housebound című horrorkomédia is erősen szállította, de ha a sima horror-mezőnyt nézzük, akkor a The Babadook jöhet szóba, ami teljesen más szintre helyezte a műfajt - és milyen jól tette.

A minimalista sci-fi vonalban, a listán szereplő Predestination mellett a Coherence jeleskedett. A 22 Jump Street is majdnem belekerült a listába, ahogyan a The Guard rendezőjének, John Michael McDonagh-nak idei dobása is, A Kálvária. Piszkosul jó emberkritika volt a Cheap Thrills, de Wes Anderson is kitett magáért A Grand Budapest Hotellel.

És amíg Robert Pattinson egy egészen más arcát ismertük meg a kiváló The Rover-ben, addig Jon Favreau egy Begin Again-hez hasonló, feelgood mozit hozott össze, A séfet.

Részemről tehát ennyi volt az idei mezőny. Boldog új évet!

Megjegyzések

  1. Jó kis lista, bár én a Fury végével nem tudtam megbékélni. Amúgy ezek közül 5 rajta lesz az én listámon is :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem nem volt vele különösebb bajom, de megértem, ha valakinek az úgy nem jött be. Jó kis év volt ez :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Péntek 13 / Friday the 13th [2009]