Egy durva év / A Most Violent Year [2014]

Érezted már úgy, hogy semmi nem jön össze? Hogy szépen, módszeresen csúszik ki a lábad alól a talaj? Hogy amikor a legnagyobb szükséged lenne fortunára, ő akkor dönt úgy, hogy minden mással foglalkozik csak veled nem? Ha voltál már így, felejtsd el, hiszen ekkora, folyamatosan felfelé kúszó szarban még te sem voltál, mint filmünk főhőse, Abel Morales.

1981-et írunk, a helyszín New York. A bűnözés aranykorát éli, a mocsok ellepi az utcákat: rablás, fosztogatás, az etika le van húzva a wc-n. Ebben a korban és ezen a helyen él Abel (Oscar Isaac), a fiatal üzletember, aki üzemanyaggal bizniszel. Nem elég, hogy tartálykocsijait folyamatosan rabolják el szállítás közben, de még egy vizsgálat is folyik ellene. A gondokat tetézi, hogy ő maga sem tudja pontosan, hol akarnak fogást találni rajta. Ha ez nem lenne elég, még itt van élete talán legnagyobb üzlete, amelyről csak elsőre tűnik úgy, hogy minden klappol, de ahogy haladunk előre és kezd Abel nyakába ömleni a folyamatos szarzuhatag, úgy válik egyre reménytelenebbé a helyzet.

J.C. Chandor pár évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, az itthon Krízispont címen futó filmjével, amelyben a gazdasági világválság kirobbanása előtti órákat mutatta be nekünk. Izgalmas, feszült, ugyanakkor egy mégsem katartikus élményektől hemzsegő alkotás volt, amely kezdő rendezésnek tökéletesen megállta a helyét és témáját tekintve viszonylag sok mindent sikerült kihozni belőle a maga minimalista módján. Az A Most Violent Year ugyan szerintem nem lett jobb film ennél, de mégsem elhanyagolható darab.

Arra tessék felkészülni, hogy ez a film bizony lassú. Nem azt a szokványos élményt kapod, mint várnád. Az elmesélés komótos, ugyanakkor mégsem érzed üresnek, tekintettel arra, hogy minden jelenetnek súlya van. Mellébeszélés nincs, azonban mégis türelem kell hozzá, hogy elkapd a fonalat. Ha pedig megvan a kellő türelmed hozzá, idővel a film ezt meghálálja, és egy nagyon is egyedi filmélményben lesz részed. Persze megvannak a kiugró pillanatai, amelyeknél valóban azt érzed, mintha szó szerint valaki odaszegezett volna a székhez, de ezeket sem egyik pillanatról a másikra kapod meg. Lásd például azt a bizonyos üldözést a tartálykocsi után, amely eleinte konkrétan nem más, csak egy követés.

Oscar Isaac remekül hozza a nagyravágyó, fiatal üzletembert, akire mégsem tudnánk rámondani, hogy kapzsi. Egyszerűen csak elakarja érni, amit megálmodott, amit kitűzött maga elé, így inkább lesz inspiráló, mintsem pénzsóvár személyiség. Muszáj kiemelni továbbá Jessica Chastain-t, aki Abel feleségét alakítja, nos ő már más tészta. Bár kitart férje mellett, hiszen ő is kivan tartva. Nem az a szimpatikus nőszemély, előbb cselekszik, mintsem gondolkozik, és emiatt okoz pár fejfájást emberünknek.

Ilyen az, amikor az élet keresztbe tesz ott, ahol csak tud. A film tulajdonképpen egy próbatételt mutat be arról, milyen az, amikor az embert minden oldalról elárasztják a bajok, de ő ahelyett, hogy keresne valami kevesebb rizikóval járó, biztosabb megélhetést, mégis kitart, mert amit egyszer a fejébe vett, azt már csak azért is megvalósítja. Pont emiatt lesz egy nagyszerű élmény az A Most Violent Year.