10 rossz film, amit szeretek

Arról már volt szó néhány hete, melyek azok a klasszikus filmek, amikkel egyszerűen nem tudok közös nevezőre jutni, de akkor most hadd szítsam tovább a tüzet és lássuk, mi az én tíz guilty pleasure mozim. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy ezek mind rossz filmek (vagy minimum nem jók), de mindenkinek vannak ilyen bűnös élvezetei, amelyek valami oknál fogva megfogják, minden hibája ellenére. Úgyhogy most jöjjön a múltkori lista ellentéte: tíz rossz film, amit valami oknál fogva mégis szeretek. Tetszési sorrend ezúttal sincs, a dolgot most is a megjelenésre bíztam.

Kommandó / Commando [1985]

Az a bizonyos akciófilm, ami annak idején maga volt a "kúlság", napjainkban viszont inkább megmosolyogjuk. Mégiscsak eltelt 30 év. A Kommandó tökéletesen összefoglalja a nyolcvanas évek maszkulin filmjeit. Az egysorosok, a bunyók, na és természetesen az a kultikussá vált jelenet, amikor Arnold Schwarzenegger magára pakolja a világ összes létező fegyverét... A Kommandó nem egy jó film, de a retró-faktor nagyon a magasba tudja emelni.

Ovizsaru / Kindergarten Cop [1990]

Ismét egy Schwarzenegger-film, ám most abból az etapból, amikor az Osztrák Tölgy a komédiák terén próbált beújítani. Bizonyos szempontból a Kommandó is vígjáték, az más kérdés, hogy nem annak készült. Visszatérve az Ovizsarura: egy benga nagy zsaru beáll óvóbácsinak. Igen, leírva is rosszul hangzik, de tény és való, hogy ezt a filmet egyrészt Schwarzi dobja fel, na és ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem, akiknek minden szava arany. Rossz film, de jó nézni. Bűnös élvezet, a fene egye meg!

Mortal Kombat [1995]

Az abszolút guilty pleasure. Emlékszem annak idején, általános iskolás koromban minden haverommal erről beszéltünk: először azért, mert lesz a tévében, utána pedig azért, mert mennyire jó volt már. Pár éve újra megnéztem, és igen, rontott rajt az idő, de egyszerűen képtelen vagyok rá haragudni. Elég csak kimondanom a címét, és máris felcsendül a klasszikus dallam.

Mindörökké Batman / Batman Forever [1995]

Ó, igen. Tommy Lee Jones és Jim Carrey, mint két főgonosz önmagában megérne egy misét, hiszen amit itt művelnek, az a ripacskodás magasiskolája. Sőt, még van egy Robinunk is, a Bőregér pedig nem más, mint Val Kilmer. Nem jó film, de anno a maga idejében nagyon magával ragadott. Nem néztem újra már sok éve, nem is tervezem, meghagyom szép emléknek. Egyszerűen tudom, hogy megbánnám.

Space Jam - Zűr az űrben [1996]

Még annak idején moziban láttam kiskölyökként, nem volt kérdés, hogy azonnal magával ragadott. Michael Jordan Tapsi Hapsiékkal kosárlabdázik? Ide vele! A lényeg: mai szemmel akármekkora badarság is legyen a Space Jam, bizony a gyerekkori emlékek nekem akkor is széppé teszik. Persze ma már kiütnek a gyenge poénok, Michael Jordan tragikus alakítása, de egyszerűen képtelen vagyok haragudni rájuk. Nosztalgia, és kész.

Kábelbarát / Cable Guy [1996]

Ha eddig nem akartad Jim Carrey-t megfojtani egy kanál vízben, akkor a Kábelbarát közben biztosan megváltozik a véleményed másfél órára. A Kábelbarát sokak számára idegesítő, és én ezt maximálisan megértem. Carrey szokás szerint elszabadul, Broderick simán csak Broderick, és még a poénok sem sziporkáznak különösebben, de ezúttal is csak azt tudom mondani: ez nálam egy abszolút bűnös élvezet. Soha nem tenném rá semmilyen toplistára, de rossz film ide vagy oda, én kedvelem.

Fergeteges forgatás / Bowfinger [1999]

Mit tehet egy amatőr, pénztelen, pancserekből álló filmes stáb, ha a nagynevű akciósztár hallani sem akar a Pufók eső című filmötletükről? Azt teszik, amit mindenki más tenne: leforgatják úgy a filmet, hogy a főszereplőnek fogalma sincs róla, hogy éppen felvétel zajlik. A dolgokat tetézi, hogy a színész nem teljesen komplett, így simán beveszi, hogy űrlények szaladgálnak körülötte. Eddie Murphy kapásból két szerepben!

Jason X [2001]

A Péntek 13-széria életében sikerült talán először belőni az "annyira szar, hogy már jó" arányt rendesen. A hibernációból feltámadt Jason tizedeli egy űrhajó legénységét, és hogy teljes legyen a kép, a film végére megkapjuk az Uber-Jason-t is, aki olyannyira elpusztíthatatlan, mint eddig még talán semennyire sem. A bővebb véleményemről itt olvashattok.

Tök alsó 2 - Európai turné / Deuce Bigalow: European Gigolo [2005]

Ez most érdekes lesz, mert az első részt ki nem állhatom. És látom a folytatás minden egyes bárgyúságát, az idióta poénjait, látom, hogy a színvonal még lejjebb van, de ez a lista azért van, hogy színt valljak, és akkor ezúttal kimondom: szeretem a Tök alsó 2-t. Na nem úgy, mint a kedvenc filmjeimet, inkább maradjunk annyiban, hogy a papírforma szerint amennyire gyűlölnöm kéne ezt a filmet, én valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mégis nagyon tudom kedvelni.

Hazárd megye Lordjai / The Dukes of Hazzard [2005]

Jessica Simpson!!! Na jó, pusztán ennyi még kevés lenne, de azért valljuk be férfitársaim: nem olyan rossz látvány. A lényeg viszont, hogy a Hazárd megye lordjai filmváltozata voltaképp nem más, mint Johnny Knoxwille és Sean William Scott debil ripacskodása másfél órában, és lehet akármennyire fárasztó, pihent, a sztori lehet bármennyire is farzsebből előrángatott, kőegyszerűségű valami, nekem mégis szórakoztató kikapcsolódás, amit ha nem is rántok elő évente, de ha a tévében látom, nem kapcsolom el.