Ford Fairlane kalandjai / The Adventures of Ford Fairlane [1990]

Ford Fairlane, a nagymenő. A rock and roll detektív. Általában rocksztárok keresik meg, ha gondjuk akad, de fizetni nem szeretnek. Fordot most egy régi barátja, az obszcén stílusáról ismert rádiós, Johnny Crunch keresi fel, hogy kutassa fel a lányát. Nem sokkal később Johnny-t meggyilkolják. Ford nyomozni kezd, azonban egy elég komoly ügybe tenyerelt bele, amelynek lehet, hogy köze van a nemrég elhunyt metál énekes, Bobby Black halálához is.


A Ford Fairlane kalandjai Amerikában irtózatos bukta volt. A kritikusok lehúzták, az emberek sem rajongtak érte, a címszereplőt megformáló Andrew Dice Clay-t pedig egyenesen Arany Málnára jelölték, amit szépen meg is kapott. Mi azonban mégsem mehetünk el szó nélkül a film mellett, hiszen itthon valami elképesztő kultusznak minősül, sőt mondhatni a VHS-korszak egyik alappillére volt nálunk. Kilencvenes évek, nem volt egyszerű mulatság beszerezni egy filmet, erre jött egy produkció, amelyben egy iszonyat menő detektív nyomoz, káromkodik, csajozik, folyton cigizik és bitang járgánya van, ráadásul Nagy Feró szólaltatja meg a mi nyelvünkön. Nem is kellett több, a Ford Fairlane azóta is klasszikus.

"Lehettem volna halász. A halászok ugyan kora hajnalban kelnek. Eladják a halat, halszagúak... Egy lány jut eszembe, akivel jártam, Ivonne. Ő is halszagú volt..."


Persze miután szó szerint nézhetetlenre tekertük vissza a szalagokat és kívülről fújtuk a filmet, mai szemmel megnézve már milliónyi hibája kiütközik, és az is egyértelmű, hogy Nagy Feró pocsékul szinkronizál. A film tipikusan kilencvenes évek, bot egyszerű, ám annál bonyolultabbnak feltüntetett sztorival, rengeteg erőltetett vagánysággal, de mégis egy elképesztő nosztalgia vasútra ültet fel, ha anno te is addig nézted újra és újra, míg végül a videokazetta a kukában végezte. Nemrég, miközben hosszú idő után újra megnéztem, még mindig másodpercre pontosan tudtam, mikor melyik beszólás következik, Ford éppen kit és hogyan olt le, és már előre röhögtem, hogy Ed O'Neill hamarosan táncra kel, és lesz nagy "Booty Time, Booty Time..."

- ...olyan volt, úgy nézett ki...
- Mint én!
- Azt akartam mondani olyan volt, mint egy rakás szar, de inkább, mint maga.

Ford figuráját eredetileg Rex Weiner találta ki: egy beképzelt, nagyszájú nyomozó, akiért oda és vissza vannak a nők, aki a legmenőbbekkel bulizik, a levegő megáll, ha megjelenik valahol. Maga a megtestesült vagányság, még sincs egy büdös vasa sem. Innen indult minden, amelyből később Renny Harlin készített egész estés mozit, ugyanabban az évben, amikor a második Die Hard filmet is rendezte.

Andrew Dice Clay valóban borzalmas, ha eddig nem láttátok eredeti nyelven, nyugodtan keressetek rá néhány jelenetre és szörnyülködjetek, mennyire nulla színész volt a fickó - és nem is vitte sokra. De elég sok ismert figura is feltűnik, például Lauren Holly, Robert Englund, Gilbert Gottfried, Wayne Newton vagy épp a már említett Ed O'Neill.

Tök jó lenne most azt írni, hogy aki eddig nem látta, az sürgősen nézze meg, de ez most sajnos kimarad. Aki nem látta, az nagy valószínűséggel egy közepes szórakozásnak könyveli majd el, és nem érti, mire fel ez a nagy rajongás. De mi, a másik oldal, ugye mind tudjuk.

"Eszem-faszom megáll!"


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.