Hívatlanok / The Strangers [2008]
Bryan Bertino nem titkoltan a hetvenes évek thrillereinek stílusában és azok egyszerűségével próbálta elkészíteni a The Strangers című filmjét, amely noha igaz történetként van tálalva, ahogy azt megszokhattuk, ennek a fele sem igaz. Ezen felül a rendezőt még a Manson család ámokfutása inspirálta, mindezek végterméke pedig egy roppant izgalmas horror-thriller lett.
James és Kristen egy esküvőről tér haza az éjszaka közepén egy hétvégi, isten háta mögötti házba. A hangulat fagyos, a srác ugyanis ezen az estén szánta rá magát, hogy megkérje párja kezét, a lány viszont nemet mondott. Nem sokkal később egy nő kopogtat be hozzájuk, egy bizonyos Tamarát keresve - ám ekkor mi tudjuk, hogy szó sincs semmiféle Tamaráról, az illető csak felméri a terepet. Ami ezután következik, az egy végzetes éjszaka, ugyanis három maszkos idegen töri meg a nyugalmat. Azért, mert otthon voltak...
A The Strangers tényleg képes arra, hogy megdolgozza nézője pulzusát, ahogyan azt illik egy home invasion filmnek (fun fact: imádom ezt a műfajt), és ennek egyik legfőbb oka, hogy elképesztően jól képes operálni a csenddel. Halk zörejek, nyikorgások, a szél fúvása, apró kopogtatások, miközben minden figyelmünk akarva-akaratlanul a látottak felé összpontosul. A háttérben felbukkanó alakok, akiktől azt várnád, hogy most fognak lecsapni, de nem: csak figyelnek, és várnak.
Az ember azt hinné, ennyi bőven elég ahhoz, hogy maximális legyen a szórakozás, és megkapjuk azt, amire voltaképp jegyet váltottunk. Ám sajnos feltűnnek a logikai hülyeségek, mert bár hiába tudjuk, hogy ez csak egy film, és bárki számára ott a lehetőség, hogy csináljon jobbat, de a The Strangers esetében elég sokszor beszélünk a képernyőhöz, méghozzá olyan mondatokat, hogy "de miért oda mész?", vagy "de miért hagyja egyedül?", esetleg a "ezt miért nem úgy csinálta, hogy...?". És itt nem pusztán arról van szó, hogy mi hogyan cselekednénk a szereplők helyében, hanem egyszerűen ahogy azt a józan ész diktálná.
Ettől függetlenül mégis parádés darab a The Strangers: rövid, tisztességesen kitöltött játékidővel, félelmetes maszkos idegenekkel, valamint egy igencsak megosztó végkifejlettel. Éjszakára tessék bezárni az ajtókat! Meg bedeszkázni az ablakokat! És áthívni vagy 30 embert, biztos ami biztos...
James és Kristen egy esküvőről tér haza az éjszaka közepén egy hétvégi, isten háta mögötti házba. A hangulat fagyos, a srác ugyanis ezen az estén szánta rá magát, hogy megkérje párja kezét, a lány viszont nemet mondott. Nem sokkal később egy nő kopogtat be hozzájuk, egy bizonyos Tamarát keresve - ám ekkor mi tudjuk, hogy szó sincs semmiféle Tamaráról, az illető csak felméri a terepet. Ami ezután következik, az egy végzetes éjszaka, ugyanis három maszkos idegen töri meg a nyugalmat. Azért, mert otthon voltak...
A The Strangers tényleg képes arra, hogy megdolgozza nézője pulzusát, ahogyan azt illik egy home invasion filmnek (fun fact: imádom ezt a műfajt), és ennek egyik legfőbb oka, hogy elképesztően jól képes operálni a csenddel. Halk zörejek, nyikorgások, a szél fúvása, apró kopogtatások, miközben minden figyelmünk akarva-akaratlanul a látottak felé összpontosul. A háttérben felbukkanó alakok, akiktől azt várnád, hogy most fognak lecsapni, de nem: csak figyelnek, és várnak.
Az ember azt hinné, ennyi bőven elég ahhoz, hogy maximális legyen a szórakozás, és megkapjuk azt, amire voltaképp jegyet váltottunk. Ám sajnos feltűnnek a logikai hülyeségek, mert bár hiába tudjuk, hogy ez csak egy film, és bárki számára ott a lehetőség, hogy csináljon jobbat, de a The Strangers esetében elég sokszor beszélünk a képernyőhöz, méghozzá olyan mondatokat, hogy "de miért oda mész?", vagy "de miért hagyja egyedül?", esetleg a "ezt miért nem úgy csinálta, hogy...?". És itt nem pusztán arról van szó, hogy mi hogyan cselekednénk a szereplők helyében, hanem egyszerűen ahogy azt a józan ész diktálná.
Ettől függetlenül mégis parádés darab a The Strangers: rövid, tisztességesen kitöltött játékidővel, félelmetes maszkos idegenekkel, valamint egy igencsak megosztó végkifejlettel. Éjszakára tessék bezárni az ajtókat! Meg bedeszkázni az ablakokat! És áthívni vagy 30 embert, biztos ami biztos...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.