Keanu: Macskaland [2016]
Rell-t (Jordan Peele) dobja a barátnője, ő pedig maga alatt van. Mielőtt azonban még legjobb barátja, Clarence (Keegan-Michael Key) meglátogatná őt egy kis vigaszra, egy kismacska dorombol a háza előtt. Befogadja, elnevezi Keanu-nak, Rell életkedve pedig 180 fokos fordulatot vesz. Nem tudja azonban, hogy ez a cica egy véres leszámolás kellős közepén szökött meg, a gazdája pedig egy drogbáró volt. Rell lakását tévedésből kirabolják, és magukkal viszik Keanu-t. Nincs mese, vissza kell szerezni.
Rell és Clarence találkoznak Cheddarral (Method Man), a gengszterfőnökkel, és mivel nála van Keanu, így ők a rejtélyes bérgyilkos párosnak adják ki magukat, hogy egy melót elvállalva megkapják a macskát. A két szerencsétlen fickó pár napja gyökeresen megváltozik, amint a békés kertvárosi idillből belecsöppennek az alvilágba.
Nincs új a nap alatt - mondogatom magamban, amikor olyan filmek kerülnek elém, mint a Keanu. Szó sincs arról, hogy nézhetetlen lenne, mert egynek kiváló, de ahogy szoktam mondani, az élmény is csak addig tart, amíg el nem kezdődik a stáblista. Addig az ember elnevetgél, mosolyog, szórakozik valamennyire, nem érzi kidobott időnek, de újfent nem egy olyan komédia született, amelyet évek múltán is emlegetni fogunk.
A Keanu legnagyobb baja, hogy humorforrását egyetlen pontra helyezi ki: a két főszereplő erőltetett műmájerkedésére, valamint a szerencsétlenkedésre, amelyet a kemény gangsták között produkálnak. Egyszeri poénnak elmegy az ilyen, de itt a film kétharmadában ez megy, és ez hol működik, hol pedig egyenesen kínossá válik. Nem kerülték el továbbá a kötelező köröket, amelyek "jó" amcsi komédiához híven le vannak futva tisztességgel. Kevés olyan pillanata van a filmnek, amelyet nem lehetne megsaccolni előre, ellenben jut néhány olyan momentum is, amelyek bevállalósak, így valamicskét sikerül kárpótolni a nézőt.
És mi a helyzet a macskával? Aranyos, de aki macskás filmre vágyik, az bizony koppanni fog, hiszen alig látjuk 10 percet a képernyőn a kiscicát - és akkor most sokat mondtam. Kár, mert amikor a fókusz rajta van, akkor bőven lehet mosolyogni.
Semmivel sem jobb, de semmivel sem rosszabb, mint az átlag vígjáték napjainkban. Néhol erősen bevillan az R-kategória, de nem tolják túl ezt sem, nem sokat emel a színvonalon. Jobbat vártam, de nem tudnék elrettenteni senkit, mert egy vasárnap délutánt 100 perc erejéig elég szépen feldobott.
Rell és Clarence találkoznak Cheddarral (Method Man), a gengszterfőnökkel, és mivel nála van Keanu, így ők a rejtélyes bérgyilkos párosnak adják ki magukat, hogy egy melót elvállalva megkapják a macskát. A két szerencsétlen fickó pár napja gyökeresen megváltozik, amint a békés kertvárosi idillből belecsöppennek az alvilágba.
Nincs új a nap alatt - mondogatom magamban, amikor olyan filmek kerülnek elém, mint a Keanu. Szó sincs arról, hogy nézhetetlen lenne, mert egynek kiváló, de ahogy szoktam mondani, az élmény is csak addig tart, amíg el nem kezdődik a stáblista. Addig az ember elnevetgél, mosolyog, szórakozik valamennyire, nem érzi kidobott időnek, de újfent nem egy olyan komédia született, amelyet évek múltán is emlegetni fogunk.
A Keanu legnagyobb baja, hogy humorforrását egyetlen pontra helyezi ki: a két főszereplő erőltetett műmájerkedésére, valamint a szerencsétlenkedésre, amelyet a kemény gangsták között produkálnak. Egyszeri poénnak elmegy az ilyen, de itt a film kétharmadában ez megy, és ez hol működik, hol pedig egyenesen kínossá válik. Nem kerülték el továbbá a kötelező köröket, amelyek "jó" amcsi komédiához híven le vannak futva tisztességgel. Kevés olyan pillanata van a filmnek, amelyet nem lehetne megsaccolni előre, ellenben jut néhány olyan momentum is, amelyek bevállalósak, így valamicskét sikerül kárpótolni a nézőt.
És mi a helyzet a macskával? Aranyos, de aki macskás filmre vágyik, az bizony koppanni fog, hiszen alig látjuk 10 percet a képernyőn a kiscicát - és akkor most sokat mondtam. Kár, mert amikor a fókusz rajta van, akkor bőven lehet mosolyogni.
Semmivel sem jobb, de semmivel sem rosszabb, mint az átlag vígjáték napjainkban. Néhol erősen bevillan az R-kategória, de nem tolják túl ezt sem, nem sokat emel a színvonalon. Jobbat vártam, de nem tudnék elrettenteni senkit, mert egy vasárnap délutánt 100 perc erejéig elég szépen feldobott.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.