Bosszúállók: Ultron kora / Avengers: Age of Ultron [2015]

Miután a Bosszúállók megszerezték Loki jogarját, Tony Stark alaposan megvizsgálva az ereklyét rájön, hogy ebben bizony megannyi lehetőség van. Az a frappáns ötlete támad, hogy megvédve a Földet bármiféle idegen faj támadásától, egy burokkal venné körbe a bolygót. Munkája során a mesterséges intelligencia elszabadul, és létrejön Ultron, aki szerint a legnagyobb fenyegetést a világra maguk a maskarás szuperhősök jelentik.




Képregényfilmek. Képregényfilmek mindenhol. Igen, azon réteg közé tartozom, akiket már nem hoznak lázba a Marvel, vagy akár a DC termékek. Nyilván úgyis megnézem őket, de már kicsit úgy voltam vele, hogyha Kevin Feige befagyasztaná a szuperhős gépezetet, akkor sem estem volna kétségbe.

És akkor jött az Age of Ultron.

Ez van, amikor egy film visszaadja a képregényfilmekbe vetett hited. Amikor már a legelső pillanatban, egy szenzációs nyitójelenettel emlékeztetnek arra, hogy bizony, van még kraft ebben a bizniszben. Amikor működik a kémia, az interakció a karakterek közt. Amikor végre valahára kapsz egy épkézláb gonoszt, aki nem Loki. Amikor az akciójelenetek a székbe szegeznek, és olyan ásítós pillanatokat hoznak ki belőled, mint egy Transformers 4. Amikor több poén hangzik el, mint bármelyik futószalagon gyártott, hollywoodi vígjátékban.


Persze az imént felsorolt pozitívumokat normál esetben mindig illene megkapnunk, Whedon pedig minden erejével rajta volt az ügyön, hogy tisztességesen eleget tegyen a rajongóknak. Sikerült. Sőt, emelte a tétet: olyan karakterek kerülnek előtérbe, akikről nem kapunk külön filmeket, így például bepillantást nyerhetünk Hawkeye magánéletébe, Black Widow múltjába, sőt, még a Bruce Banner-rel való, bimbódzó románcukra is rááldoznak több percet. Mindezek nem rontják az összképet, sőt, pont ettől lesz több az Age of Ultron.

És hát Ultron. Kicsit félve írom le, mert elég sok a világban az elvakult Loki-rajongó (hozzáteszem: nem véletlenül), de Ultronnal megszületett a Marvel univerzum eddigi legjobb gonosza. Motivált és hiteles. Egy olyan gonosz, aki nem csak azért gonosz, mert gonosz. És nem csak tőmondatokban kommunikál.

De nem hibátlan filmről beszélünk: legendásan sok mindent ki kellett vágni, és ez bizony nagyon sok helyen visszaköszön. A legszembetűnőbb talán Thor barlangos jelenete, ami így, ebben a formában elég gázul nézett ki. Na de majd a rendezői változat mindenért kárpótol minket, ami ugye háromórás lesz. Őszintén szólva, már most megnézném.

Az Age of Ultron nem csak egy remek szórakozás, hanem talán a legjobb Marvel-film, ami eddig készült, de egyben Joss Whedon búcsúja is az univerzumtól. Kicsit megint magasra került a léc, és ezt például egy soron következő Ant-Man nem valószínű, hogy megfogja ugrani. Mindenesetre én, akinek már csömöre volt a szuperhősöktől, azt mondom: rég szórakoztam ilyen jól.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Final Cut - Hölgyeim és uraim [2012]

The Poughkeepsie Tapes [2007]

Top 10: Egyhelyszínes filmek

Stephen King: Az / It [1990]