CREEPSHOW #1: Mészárlás szabály szerint / A megkínzott / Mockingbird

Az új rovat létrejöttének oka, hogy mostanság megint rengeteg horrort nézek. Így azok a filmek, amelyekről bőven elég egy-két bekezdés, mostantól ilyen hármas csokrokba lesznek szedve. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hosszabb horrorkritikákat mellőzni fogom. Amikről lehet lökni a sódert, azok megkapják azt, és ez nem jár azzal, hogy a Creepshow csak szarokat fog tartalmazni.

Jöjjön tehát az első hármas! A sorrend megjelenés szerinti. Kellemes borzongást, vagy épp szörnyülködést kívánok!




Mészárlás szabály szerint / Kill Theory [2009]

Néhány fiatal kiruccan egy erdei házikóba, de nagyon hamar kiderül, hogy egy pszichopata ólálkodik a környéken. Érdekes feladat elé állítja a csapatot: reggelre csak egy ember maradhat életben. Ha a fiatalok nem intézik el egymást, hogy végül csak egy maradjon, akkor viszont mindenki meghal. Nem kérdés: hamarosan felszínre kerülnek az elfojtott indulatok.

Te megölnéd a legjobb barátodat, hogy túlélj?

A Mészárlás szabály szerint azon kevés horrorfilmek egyike, amelyet sikerült némi csavarral feldobni, hogy ne egy szimpla kaszabolós, slasher moziként végezze. Persze még így sem váltja meg a műfajt, de mégis egy fordulatos, feszült, és nem utolsó sorban véres filmről beszélünk, amelynek végére még egy csavart is tartogattak. Bár a színészi alakítások hagynak némi kívánni valót maguk után, de bőven akad ezer más tényező, amely könnyen feledteti mindezt velünk. Ajánlott, erősen!

A megkínzott / The Tortured [2010]

Fiatal házaspár kisfiát elrabolják, majd a rendőrök holtan találják egy egyedül élő férfi pincéjében, miután a szomszédok sikolyokra panaszkodtak. Az ítélet megszületik: 25 év börtön, amelyből jó magaviselet által mindössze 10 év is lehet. A pár nem tétlenkedik: elrabolják a férfit, majd egy, a világtól távol eső ház alagsorában kikötözik, és kezdetét veszi a kínzásokkal teli bosszú.

A film eredeti címe úgy konkrétan mindent elárul. Bár a szaftosabb jelenetek jócskán váratnak magukra, de az expozíció sem veszik el a semmibe, hiszen remekül megalapozza nekünk az indítékokat a főszereplők felől. Elképesztő vizualitással mutatja be nekünk egy gyermeküket gyászoló pár kálváriáját, majd miután alaposan felrántották az idegrendszerünket, a film második felében kezdetét veszi a nagy betűs EXPLICIT kínzás. Ebben a filmben mindenki áldozat, legyen az lelki vagy fizikai fájdalom. És mi sem azt a könnyed élményt éljük át: egyszerre érzünk együtt a párral, és egyszerre szisszenünk fel a bosszújuk közben, amelyben mondanom sem kell, nem válogatnak a módszereken. A film nem fog megparáztatni, inkább megbotránkoztat, és mindezt 79 tömény percen keresztül teszi. A befejezés pedig felteszi azt a bizonyos koronát.

Mockingbird [2014]

Ha abbahagyod a filmezést, meghalsz! - röviden ez a lényege a filmnek, amely három szálon fut. Mindhárom esetben egy-egy kamerát találnak hőseink az ajtajuk előtt, ami már akkor filmez, amikor kezükbe veszik, és ki sem tudják kapcsolni. Az utasításokat pedig követni kell, ha túl akarják élni.

A Mockingbird-re egyes egyedül Bryan Bertino miatt voltam kíváncsi, ő volt ugyanis az, aki pár éve összehozott egy nagyon remek kis thrillert, The Strangers címmel. Mostani filmje viszont hagy némi, akarom mondani, rengeteg kívánnivalót maga után. Egyrészt a found footage kivitelezés, amit még el is viselek, ha okosan, nézőbarátként használják, de itt valami rettentően idegesítő. Filmsulis tananyag lehetne, hogyan ne használj found footage megoldást filmedben. Egyszerűen rossz nézni. Ez már épp elég lenne a nézhetetlenséghez, de még a történet sem próbál semmi újat mutatni, nem feszegeti a saját korlátait, egyszerűen csak elvan a maga primitív módján. Az egyik legrosszabb horrorfilm, amit életemben láttam.

Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.