Regression [2015]

A 17 éves Angela Gray (Emma Watson) azzal gyanúsítja apját, hogy évek óta molesztálja őt. Az apa természetesen tagad mindent, értetlenül áll a vádak előtt. Bruce Kenner (Ethan Hawke) kezd nyomozni az ügyben, aki egy pszichológus segítségével regressziós hipnózist alkalmaz a gyanúsítotton, a szálak pedig egy sátánista szektához vezetnek.


Alejandro Amenábar (Más világ, Nyisd ki a szemed) neve hallatán sokan felkapjuk a fejünket, és bár tisztelem, becsülöm a rendezőt, de a Regression esetében most mégis visszább vettem az elvárásaim. Ódzkodtam ettől a filmtől, hiába tette már le rendezői névjegyét arra a bizonyos asztalra, most mégis tartottam tőle, hogy a Regression nem csak, hogy gyenge, de (kimondom) szar lesz.

Nem lett szar, de annyira jó sem.

Noha tény, hogy ez mindenképp a gyengébb filmjei közé sorolandó, azt nem lehet elvenni tőle, hogy Amenábar kiváló érzékkel képes hangulatot teremteni. Nem is akármilyent: a Regression piszkosul hátborzongató, és ezt szinte a legelsőtől a legutolsó képkockáig sikerül tartani. Borongós képi világ, szürkés fények, tökéletesen idepasszoló, komor zenei aláfestéssel, amelyek egyvelegeként a lúdbőrt kiváltó atmoszféra mindvégig velünk marad. Mindezt pedig csak tetézi néhány olyan jelenet, amely közben elég magasra emelkedik a para-faktor, de úgy, hogy nem használ olcsó jumpscare jeleneteket. Lásd: a pajtában játszódó pár perc.

A cselekmény lassan csordogál előre, és valahol itt kerül képbe a film egyik nagy hátulütője: bőven hosszabb, mint kéne. Igen ráérősen döcög előre, és noha mindig történik valami, de a komótos tempója miatt nem tudjuk maradéktalanul élvezni. Itt-ott nem ártott volna nyesni belőle, egy sokkal feszesebb összképet nagyon elbírt volna. Azonban, miután már eleget görcsöltünk a túlnyújtott játékidőn, megkapjuk a jutalmunk: a Regression ugyanis mindvégig megmarad a valóság talaján. Nem száll el, nem esik túlzásokba, egy kisebb fordulatot is tartogattak a végére, a lezárás pedig megjutalmaz minket a türelmünkért.

Nem ez az év, de még csak nem is a közelmúlt legjobb thrillere. Sokan biztos unni fogják, és maradéktalan élményt valóban nem nyújt, helyette kapunk egy horrorisztikus elemekkel teletűzdelt, nyugdíjas tempóban döcögő, sötét tónusú nyomozós filmet, amelyhez türelem kell ugyan, de mindenképp érdemes tenni vele egy próbát.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.