Zack és Miri pornót forgat / Zack and Miri Make a Porno [2008]

Zack és Miri évek óta legjobb barátok. Együtt bérelnek lakást, de nem kevés anyagi problémájuk van. Először a vizet kapcsolják ki lakásukban, ám amikor áram nélkül is maradnak, egy osztálytalálkozós beszélgetés után felvillan a fejük felett az a bizonyos lámpa: a pornó nagy biznisz. Kezdetét veszi a kaszting majd a forgatás, de nem kevés problémával kell szembenézniük.


Kevin Smith-t nem kell bemutatni senkinek: ő volt az, aki embert próbáló körülmények között hozta össze első filmjét, a Clerks-t, amelynek két mellékszereplője, Jay és Néma Bob azóta popkultúrális tényezővé nőtte ki magát. Smith humora alpári, ám egyben frappáns, aki látott tőle körülbelül két filmet, az nagyjából eltudja helyezni magában, vevő-e az efféle humorra. Az elmúlt években különféle szárnypróbálgatásokat vitt véghez, ott volt például a vallási szektával foglalkozó Red State, vagy a nagyon is elborult Tusk. Én személy szerint maradok annál az álláspontnál, hogy neki inkább a komédia fekszik jobban.

A Zack és Miri egy üde vígjáték, természetesen az altesti humort helyezve előtérbe, ha már egyszer egy amatőr pornóforgatásról van szó. Bár pont emiatt szélsőséges, de aki fogékony az ilyesfajta poénokra, az bizony egyes jeleneteknél a térdét fogja csapkodni. Mellek, seggek, péniszek, nincs különösebb finomkodás, sem vizuálisan (anál-szex + szorulás), verbálisan meg aztán pláne nem. Ha pedig Smith-film, akkor a Star Wars is előkerül, ahogyan a fekete-témát sem rejtette véka alá.


A film másik komoly pontja Seth Rogen. Muszáj kiemelni, mert Seth ezúttal is Seth, ugyanazt a karaktert hozza, amit tőle megszokhattunk olyan alkotásokban, mint a 40 éves szűz, az Ananász Expressz vagy épp a Felkoppintva. Ezt megint csak nézőtől függ, bírja-e a fickót, én személy szerint nagyon kedvelem. A másik főszereplő Elizabeth Banks, aki viszont amellett, hogy nagyon szép, tényleg próbálkozik, színészkedik, már amennyire egy ilyen volumenű filmben ez lehetséges. De maradjunk annyiban, hogy megvannak a maga jelenetei. Feltűnik Jason Mewes, aki bár nem Jay-t alakítja, de akár úgy is hívhatnák, egy elképesztő cameóban pedig Justin Long is olyan figurát hoz, amit tőle nem szokhattunk meg.

És bár a film befejezését sokan kritizálják, hogy így meg úgy cukormázas és nyálas, én pont amiatt vagyok vele kibékülve, mert még azokban a jelenetekben is ott van az a cinizmus és fekete humor, amely mindvégig jellemezte a filmet. Ha csak egy kicsit is, de ott van. Könnyen kitalálható, merre megy el a film, pont emiatt feltudunk rá készülni, így számomra ez sem okozott csalódást.

Nemrég láttam körülbelül negyedszerre, és bár hiába tudtam, mi fog következni, melyik poén a soros, még így is jól szórakoztam, nevettem, derültem, röviden a film elérte a célját, már megint. Azt nem mondom, hogy önszántamból még egyszer újra előveszem (a filmet!), de akinek valami oknál fogva kimaradt a Zack és Miri, és bírja a Smith-féle humort, az nagyon sürgősen pótolja.

Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.