Top 100 Joint: #40-31.

Egy Top 100 lista, amit hónapokon át írtam, szelektáltam, variáltam, míg végül csak összejött. 100 kedvenc film, szigorúan szubjektíven.

Közeledünk a végkifejlet felé. Ezen kívül már csak három blokk és meg is vagyunk.

Ha lemaradtál: 100-91, 90-81, 80-71, 70-61, 60-51 és 50-41.




40. Drágán add az életed / Die Hard [1988]

John McClane jött, látott és néhány egysoros beszólás kíséretében legyakta a terroristákat a Nakatomi-toronyhában. Kultusz született, de nem is akármekkora. Abba most kár belemenni, hogy az ötödik Die Hard-film milyen minősíthetetlen lett, de a régieket mindig jó szívvel kapkodja le a polcról az ember. Időtálló akciófilm.


39. A nagy ugrás / The Hudsucker Proxy [1994]

5 év tapasztalat, 3 év gyakorlat, stb... Gondolom sokan voltak már így, amikor állást kerestek, és az ilyen kritériumok miatt hagyták az egészet. Amikor Waring Hudsucker, a nagyvállalat feje egy megbeszélés alkalmával úgy dönt, se szó, se beszéd kiugrik az ablakon, kell helyette egy balek. Így kerül a képbe Norville Barnes. A Coen-tesók egyik korai filmjéről van szó, nem kevés szürreális elemmel, elképesztő hangulattal és díszletekkel, valamint azzal a tipikus Coen-humorral.


38. A Keresztapa 2 / The Godfather: Part II. [1974]

Megoszlanak a vélemények, az első vagy a második rész jobb-e, de inkább egyezzünk meg abban, hogy a harmadik a leggyengébb. A Keresztapa 2-ben Michael már a család feje, és míg próbálja kiharcolni a tiszteletet, addig bepillantást nyerhetünk a fiatal Vito Corleone éveibe, amikor is Amerikába került.


37. Nagymenők / Goodfellas [1990]

Még egy gengszterfilm, ezúttal Scorsese kezei közül. Talán az egyik legjobb filmje, de ezzel gondolom sokan vitába szállnának, mondván, hogy akkor már inkább a Casino. A helyzet az, hogy nálam a Nagymenők talált be a legjobban, talán mert azt láttam előbb. Egy iszonyat pörgős darab, nem ül le szinte egy percre sem, na meg azt megtanultuk, hogy Joe Pescivel nem szabad szarozni, hiába "jópofa".


36. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni / Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb [1964]

Kubrick hidegháborús filmszatírája, amiért kalaplengetés jár, hogy ezt így ebben a formában, ezekkel a szövegekkel megmerte lépni. A Dr. Strangelove valahol a Bombabiztos, csak épp poénosabb formában. Peter Sellers pedig három szerepben tűnik fel.


35. Annie Hall [1977]

Elég nagy sablon azzal dobálózni, hogy az Annie Hall lett Woody Allen legjobb filmje, de ha egyszer ez így van, akkor így van. Bár bevallom, Woody legtöbb filmjét szeretem, de itt éreztem igazán, hogy mennyire egy zseniális rendező - a másik ilyen a Manhattan, ami csak egy kicsit van lemaradva. Maga a sztori egyáltalán nem egy nagy was ist das, ami különössé teszi, az a megvalósítás: a képi megoldások, a folyamatos kibeszélés a néző felé, a cinikus poénok, és persze, hogy minden képkockát átjár az a bizonyos Woody Allen-féle rendezés.


34. JFK - A nyitott dosszié [1991]

Sokan unják, én a legelső percétől a legutolsóig végigizgultam a JFK-t. Oliver Stone oknyomozós filmje nem mást keres, mint Kennedy gyilkosát, a szálak pedig elég meglepő helyekre vezetnek. Nem tudni, igaz-e, amit Stone ebben a filmben elénk tár, mindenesetre a JFK maga Jim Garrison könyve alapján készült, akit a filmben Kevin Costner alakít. Az akták pedig még mindig titkosítva vannak.


33. Memento [2000]

Nolan a kis független filmje, a Following után robbant be a köztudatba a Mementó című mozijával, amelyben nem a nagyon eredeti sztori, sokkal inkább a megvalósítás az, ami forradalmi. Elérte azt, hogy mi is ugyanannyira legyünk képben, mint a felesége gyilkosát kereső főhős, akinek rossz a rövidtávú memóriája. A visszafelé játszódó Mementó azóta is kultusz és Nolan egyik legjobbja. Bevallom, én az ilyen mozijai miatt szeretem a rendezőt, mintsem a Batman-filmekért.


32. Ponyvaregény / Pulp Fiction [1994]

Tarantino a nyúlás, de sokkal inkább a tisztelgés mestere. A Pulp Fiction egy korántsem átlagos gengszterfilm, de bemutatni gondolom nem kell senkinek.


31. Állj mellém! / Stand by me [1986]

Mindmáig a legjobb coming-of-age film, Stephen King novellájából, Rob Reiner rendezésében. Néhány kisvárosi gyerek úgy dönt, megkeresnek egy holttestet, amely valahol az erdőben hever. Útjuk során nem kevés dolog történik velük, miközben a film olyan gyönyörű helyeken játszódik, hogy a képkockák egy az egyben beleégnek a retinádba. Amerika szebbik fele, és kész.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Exists [2014]