Amerikai mesterlövész / American Sniper [2014]

Chris Kyle született redneck, aki a seregbe lépve, 9/11 után máris Irakban találta magát, ahol is idővel sikerült elérnie, hogy ő legyen a valaha élt leghírhedtebb mesterlövész. Társai egyszerűen csak Legendának hívták, míg az iraki ellenségek több ezer dollárnyi vérdíjat tűztek ki a fejére.




Kyle állítólag 255 találatot tudhat maga mögött, igaz, ebből csak 160 hivatalos. Első számú feladataként fedezte a sereg hátsóját, amíg azok behatoltak. Kyle pedig valahol, az egyik tetőn, puskája mögül figyelt, ki akar lecsapni az amerikai katonákra. És természetesen ott van a családi szál: a magányos, aggódó feleség, a két gyermek, de a film elején még Kyle gyerekkorába is betekintést nyerhetünk néhány pillanat erejéig.

Clint Eastwood rendezéseivel némileg hadilábon állok. Hiába van ott a Gran Torino, az Unforgiven, Mystic River vagy a Million Dollar Baby, azért nem kimondottan ezen filmek nívója az, ami elsősorban dominál, ha az öreg Eastwood helyet foglal a rendezői székben. Van egy bizonyos minőségi szint, amire azért számítani lehet, mélyre szerencsére nem megy le, de mégis kissé félve ülök neki az általa dirigált filmeknek.

Ahogyan azt az American Sniper esetében is tettem - és milyen jól tettem. Lévén, hogy háborús film, ráadásul Irakban, amerikai szemszögből, így tartottam a propagandától, de szerencsére nem lobogtatták az amcsi zászlót annyira az arcunkba, mindössze pont olyan mértékig, hogy érezhető legyen főhősünk elhivatottsága, amely később átcsap személyes hadjáratba. És ennyire bőven elég is volt a propagandából, nem szúrta a szemem, nem hangzottak el Facebook-on is visszaidézhető hegyi beszédek, és nem rágták a szánkba, hogy "Amerika a király, az Irak az meg szar".


De ez még természetesen nem azt jelenti, hogy Eastwood bá' filmje működik. Az American Sniper legnagyobb hibája, hogy egy nagyon hullámzó élmény. Van, hogy macsétával sem lehetne vágni a feszültséget. Amikor a katonák kint vannak a terepen, vagy amikor Chris Kyle azon morfondírozik, lelője-e azt a kisgyereket, aki éppen arra készül, hogy hősünk társait felrobbantsa. A háborús filmek egyik legintenzívebb atmoszféráját teremtette meg Clint, szinte Te is ott vagy velük, érzed az iraki mesterlövészek vizslató tekintetét a homlokodon.

Ellenben a mérleg másik oldala már nem ennyire pozitív: Chris Kyle néha hazamegy, az asszony boldogtalan, de a férfi hajthatatlan, mondván: még nem fejezte be. A film lényegében bemutat egy nem túl irigylésre méltó életutat, de ezzel sok újdonságot nem fog az orrod alá dörgölni. Jó eséllyel pár év múlva csak annyi lesz meg belőle, hogy Chris Kyle rengeteg embert lőtt le, az iraki háború, sőt, maga az iraki élet maga a borzalom - bár utóbbit eddig is tudtuk.

Bradley Cooper, ahogy azt tőle pár éve már elvárjuk, hozza a kötelezőt. Tényleg kifogástalan az alakítása, de az igazság az, hogy az elmúlt pár filmje, illetve az abban nyújtott játékai alapján nem is gondolhattunk arra, hogy majd pont itt fog csalódást okozni.

Összességében az American Sniper nem egy rossz film, közel sem nézhetetlen, megvannak a nagy pillanatai, de Eastwood olyannyira csak a felszínt kapargatta, hogy a végeredmény afféle "minek?"-érzést hagy csupán maga mögött. Az viszont garantált, hogy a film legvégén kapsz majd egy elég erős gyomrost. De sajnos ilyen az élet.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.