A rövidfilmek jók. Nincsenek túlbonyolítva, jobb esetben még üresjáratokat sem tartalmaznak. Megnézed, és sokszor nagyobb élményt nyújt, mint egy kétórás film. Gál Sándor alkotása is pont ilyen. A történetről nehéz lenne spoiler-mentesen írni, ezért maradjunk annyiban, hogy a háborúban egy Albert nevű, fiatal katona próbál túlélni. A helyszín egy erdő, de itt tényleg megállok a sztoriban. A legszembetűnőbb apropó az a maximális igényesség, amely minden képkockán visszaköszön. Remek beállításokkal van dolgunk, így nagyon nagy pacsi jár az operatőri munkáért. Nem tűnik sem amatőrnek, sem olcsónak: látszik a belefektetett energia, kreativitás. Ezen felül a háborús hangulatot sikerült úgy megteremteni, hogy csak egy morzsát látunk belőle. Tényleg csak néhány egyenruhás alak, fegyverrel vagy anélkül, de mégis érzed, hogy valahol, talán nem is messze zajlanak az igazi borzalmak. Azonban a drámáért nem kell messze mennünk, hiszen Albert viszontagságait páholyból nézhetjük. Bár néhány e
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.