Anthropoid [2016]

Reinhard Heydrich, az egyik legrettegettebb, magas rangú SS-tábornok. Őrzik, mint Fort Knox aranyát, szinte lehetetlen megközelíteni. Vagy mégsem? Most néhány csehszlovák ügynökön múlik nagyon sok minden, hiszen végre akarják hajtani a Heydrich elleni merényletet, amely az Anthropoid-hadművelet fedőnevet kapta. Igaz történet alapján.


Sean Ellis pontosan tudja, mi fán terem a filmkészítés: Visszajáró pénz című alkotása ugyan gyerekcipőben jár, de mindenképp érdekes alapötlettel és egyedi megoldásokkal áll elő. A Tükör/Szilánkban már kacérkodott a rémisztgetés gondolatával, még ha nem is lett emlékezetes darab, de egynek pont jó volt. Aztán talán legjobb filmje, a Metro Manila szó szerint gyomorszájba vágja nézőjét. És most itt az Anthropoid, amely talán munkásságának eddigi legerősebb darabja.

Merényletekkel, illetve azok előkészületével kapcsolatos filmekkel... nos, ha nincs is tele a padlás, de láthattunk már néhányat. És hiába a második világháború, mégsem a fő mumust célozták meg, hanem az egyik pincsijét, akit legalább akkora biztonság ölel körül, mint Hitlert. Ráadásul ezt a történetet filmen még nem láthattuk. És hiába tudja az ember, hova futott ki az egész, mégis sikerült úgy megrendezni, hogy a körmünket rágva izgulhatjuk végig.


Úgyhogy igen: Sean Ellis még mindig tudja, mi fán terem a rendezés, főleg, ha a feszültség megteremtéséről van szó. Egy maroknyi, bujkáló lázadó, akik nagy dologra készülnek... és semmi sem állhat az útjukba. Bár magát a merényletet is sikerült hibátlanul megrendezni, de jobb ha tudod: ez körülbelül a játékidő közepén foglal helyet, a történet itt még messze nem ért véget. A legnagyobb bravúr, amelyre a folyamatos, pattanásig feszült atmoszféra mindvégig építkezik, az ugyanis a finálé, amelyről egyszerűen képtelen vagy levenni a szemed. Így kell feltenni a pontot az i-re, így kell emléket állítani valami előtt, mi több: így kell tisztelegni néhány hős előtt. Csak szorítod a karfát, mert egyszerűen nem tudsz mást tenni. És közben nagyon szép mementót állít egy olyan merénylet hősei előtt, akik ha nincsenek is ott a második világháború első számú hősei között, mégis nagy dolgot tettek, hatalmas kockázatok és szenvedés közepette.

Igazi második világháborús thriller, amelyet maximálisan körbeleng a háborús hangulat: látni nem látjuk, de tudjuk, éreztetik velünk, hogy zajlik. Pontos, precíz alkotás, amely eleinte nem sieti el a dolgokat, de a későbbiekben nagyon erősen rápakol néhány lapáttal. És csak pakolja és pakolja, nem kímélve a néző pulzusát. Csak egy hangyafasznyit fordul át giccsbe az utolsó percekben, de azt, ott és akkor már megbocsátod neki. Sean Ellis pedig egy zseni. És pont!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Péntek 13 / Friday the 13th [2009]