Szemekbe zárt titkok / Secret in Their Eyes [2015]

Nem lenne semmi baj a keleti vagy európai filmek amerikai újragondolásával, ha igyekeznének jobbak lenni az eredetinél. A tendencia azonban nem azt mutatja, hogy sok igyekezet lenne a munka mögött. A Szemekbe zárt titkok egy kiváló spanyol krimi, szinte már a hibátlan kategóriát súrolja alulról, annyira a helyén van benne minden. Persze a nyugat most is lecsapott, az eredmény pedig elszomorító.


Elszomorító és felesleges. Ha nem lett volna egy eredetije, még akkor is maximum egy közepes filmről beszélhetnénk, de így, hogy láttuk már Juan José Campanella 2009-es moziját, az még csak jobban ront az összképen. Egy jó tanács, ha még egyik verzióra sem szántad rá magad: maradj az eredetinél, minden pillanatáért megéri!

13 évvel ezelőtt brutálisan meggyilkoltak egy lányt, a gyanúsított pedig kicsúszott a hatóságok kezei közül. Ray Kasten (Chiwetel Ejiofor) visszatér volt kollégáihoz, mert nagy híre van: rátalált a tettesre, és talán itt az alkalom, hogy most elkapják. De nem megy minden olyan könnyen.

A történet két szálon fut: múlt és jelen. Felváltva kapjuk a történéseket, így a jelenkori utalások a visszaemlékezésekben nyernek értelmet. Ezen a téren valóban működik a film, de lényegében nem egy nagy mutatvánnyal van dolgunk, hiszen ezeket az apró pikantériákat egy az egyben átvették az eredetiből. De miért is hasal el konkrétan a Szemekbe zárt titkok? Mert unalmas. Döcögős, unott rendezéssel lett tető alá hozva, amelyen csak néhány, minimálisan katartikus pillanat képes csak enyhíteni. Billy Ray (A hazugsággyáros, Az utolsó jelentés) mintha el sem akarta volna készíteni, vagy gondolta, a címre majd úgyis ráharapnak.


Bár a drámai rész, a gyász átérezhető, de az eredeti verzióban annyira zseniálisan felépített "szerelmi" szál itt maximum egy felszínes valami lett, azonban, hogy nem köti le nézőjét egy pillanatra sem, az is biztos. A végső fordulat pedig maximum azoknak lehet meglepő, akik nem látták a 2009-es változatot, de ugyanolyan monoton módon tárták fel azt a bizonyos titkot, mint amilyen volt a film egészen addig.

Nem, ezt a filmet nem kellett volna elkészíteni, kár volt érte a pénz és az idő. Bár színészi játékok terén még csak-csak egyben marad, de hát valljuk be, egyik színész sem egy Ricardo Darín, aki mint tudjuk, maximálisan elvitte az eredeti verziót a vállán. Nem kimondottan hosszú, de annál inkább tűnik örökkévalóságnak. Tucatkrimi, sajnos ez lett belőle.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.