Circle [2015]

50 ember ébred fel egy sötét teremben. Körben állnak, azon belül mindegyikük egy-egy, kisebb körben, ahonnan nem léphetnek ki. Nem emlékeznek rá, hogy kerültek pontosan oda. Hamar rájönnek, hogy kétpercenként meghal valaki. És nem is akárhogy: akire a legtöbben gondolnak, az hullik el. Egyfajta kiszavazáson vesznek részt. Megkezdődik a filózgatás, vitázás, érvelés, ellenérvelés arról, kinek van joga az élethez? Két perc múlva pedig mindig valakinek mennie kell...

Ismerős felállás, láttunk már ehhez hasonlót nem is egyszer. Egymás számára idegen emberek kerülnek egy ismeretlen helyre, a csapat létszám pedig vészesen fogyatkozik. Nem egy újkeletű dolog, de mindig sikerül valami plusz kis apropót belecsempészni, ezáltal pedig nekem mindig sikerül beadnom a derekam, hogy jól megnézzem.

A Circle esetében meglehetősen felemás érzelmekkel küzdöttem. Egyrészt az alapfelütés érdekes, másfelől komoly témákat is sikerül boncolgatnia. Ki haljon meg? Egy terhes nő? Egy kislány? Egy bevándorló? Kezdjük az öregekkel, hiszen ők úgyis előbb halnának meg a való életben is? Miért van több joga élni egy Irakban szolgált katonának, mint egy bankárnak? Vagy fordítva. Tény, hogy szépen, sorban a legtöbb morális kérdés felmerül, és ez tényleg egy kiadós pluszt vág hozzá a filmhez. Nem beszélve arról, hogy mivel kétperces fázisokra van osztva a tizedelés, így nincs idő üresjáratra, nagyon intenzíven haladunk előre, miközben hajt minket a kíváncsiság: mi a fene ez az egész pontosan? És mi lesz a végén?

De hiába mindez, ha a karakterek többsége egyszerűen idióta. Értem én, hogy 50 ember az 50 különböző személyiség, és egy ilyen vészhelyzetben nehéz alkalmazkodni, de sokan még a félidőnél sem fogták fel, hogy mikor érdemes közbeszólni valami olyat, hiszen nagyon hamar, sőt, egyre jobban magunkra haragíthatjuk a tömeget, azokat, akiken a mi életünk is múlik. Egy túlélő show nem sokat ér, ha látszólag maga ellen dolgozik az, akinek az életéért kéne. Pár ember viselkedése kicsaphatja a biztosítékot, ráadásul az egyik pillanatban az hal meg, akiből előtör az őszinteségi roham, míg a másikban egy ugyanilyen karaktert simán életben hagynak.

A Circle mindenképp egy érdekes próbálkozás: pörgős, rövid, hellyel-közzel valóban izgalmas, de csak óvatosan érdemes megközelíteni. Nagy megfejtést a végére ne várjunk, nagyjából fény derül valamire, de nem fog minden igényt kielégíteni. A tipikus egyszer nézős darab: amíg tart a film, addig tart az élmény, és ahogy vége, már el is felejtetted.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.