Top 10: Kedvenc Horrorfilmek

Érdekes műfaj ez a horror. Általában a Top 10 Horror listáknál van a legtöbb fika, hiszen eltekintve attól, hogy az emberek milyen előszeretettel osztják le egymás ízlését, magát a borzalmat aztán tényleg nagyon embere válogatja. Lehet, hogy amíg én összefosom magam egy [Rec]-en, addig másnak a szeme sem rebben. Szóval erősen szokott menni, a "jaj ez béna" szintű megnyilvánulások és társai, de ami szubjektív, az bizony szubjektív - ahogyan ez a lista is.

Nem volt egyszerű menet, gondolatban úgy ötöt ha össze tudtam kaparni, majd amikor leültem, összejött vagy tizenöt. Jöhetett a szelektálás, ami szomorú szívvel történt ugyan, de valamiért ragaszkodom a tízes listákhoz, a válogatásnál pedig nincs mese, az vérre megy. Itt meg aztán főleg.




10. Holtak hajnala / Dawn of the Dead [2004]

Szeretem én a Holtak hajnala eredetijét is. Tiszteletben tartom, felnézek rá, ahogyan Romeróra is. De mégis, a 2004-es remake valami akkorát ütött, hogy az ember nem számított rá. Mindez egy elsőfilmes rendezőtől.


9. A kör / The Ring [2002] - A kör / Ringu [1998]

Mivel nem tudtam dönteni, hogy az amerikai vagy a japán változat kerüljön be a listába, így a kilencedik helyen osztozik mindkét verzió. Lehet állást foglalni, hogy melyik a jobb, de tény, hogy mindkettőnek megvan a maga varázsa.



8. Rémálom az Elm utcában / A Nightmare on Elm Street [1984]

1984-ben Wes Cravennek hála megérkezett Freddy Krueger, aki minimum olyan ikonikus horrorkarakterré nőtte ki magát, mint Michael Myers, Jason Vorhees, vagy Leatherface. A dolog pikantériáját azonban a rémálmok adják, amelyekben nincs menekvés Freddy elől. Aludni márpedig kell...


7. Két nővér / Hongryeon Janghwa [2003]

Tartozom egy vallomással: amikor először láttam a Két nővért, úgy 70%-ban fingom sem volt, hogy mi a fenét láttam. Annyit tudtam csak, hogy jól befosattak párszor. Kellett egy újra nézés, ami után már tisztább volt a kép, na meg némi utánajárás a dolgoknak, amelynek tudatában aztán újfent megnéztem újra, és akkor döntöttem el, hogy ez a film egész egyszerűen egy mestermű.


6. Shutter [2004]

Készült már egy amerikai változat is, amelyet viszont nem vagyok hajlandó megnézni. A Shutter egy nagyon fasza thai horror, ütős kis csavarral a végén, amelyet garantáltan nem fogsz elfelejteni.


5. A barlang / The Descent [2005]

Mi lehet parább annál, minthogy egy barlangban vagy összezárva furcsa lényekkel? Ugye, hogy nem sok minden? A barlang pedig remekül bemutatja ezt az élményt, a bezártságot, miközben bármelyik pillanatban a furcsa szerzetek áldozatává válhatsz. Ott lent, a sötétben.


4. A dolog / The Thing [1982]

Az előző helyezettnél feltett kérdésre a válasz: maximum az lehet parább, ha az Antarktiszon vagy összezárva egy idegen lénnyel. Carpenter horror klasszikusa nagyon tudja a dolgát: a feszültséget mindvégig fenntartja, a klausztrofób érzés nem kicsit van jelen. Az idő vasfoga pedig bekaphatja, ez a film időtálló alkotás.


3. [Rec] [2007]

A folytatásokkal nem vagyok már kibékülve, a negyediket például még nem is láttam, de nem is tervezem, ahogyan az itthon Karantén címen futó amerikai változatot sem. Ha egyszer van egy ilyen egyszerű, nem is hosszú, mégis hatásos horrorfilm, akkor minek tovább?


2. Evil dead - Gonosz halott 2. / Evil Dead II [1987]

Az Evil Dead második részének egyik szépsége, hogy ha nem akarod, akkor nem kell megnézned az első részt, úgyis mindent érteni fogsz. Itt azonban emelték a tétet, a humort sem mellőzték, de még így is az Evil Dead-mítosz legütősebb darabja. A remake azon kevés újragondolások egyike, ami nagyon bejött, de hiába, ezt a filmet még mindig nem sikerült megütniük. Bár az Army of Darkness közel állt hozzá.


1. A texasi láncfűrészes / The Texas Chainsaw Massacre [2003]

Megannyi filózgatás után végül csak abban egyeztem meg magammal, hogy a kedvenc horrorfilmem a The Texas Chainsaw Massacre, abból is a 2003-as változat. Lehet érte támadni, elfogadom, de felesleges, ha egyszer ez a film okozta nálam annak idején, cirka 15 évesen az egyik legnagyobb parát. És igen, tudom, hogy ott a '74-es eredeti is, de bevallom, ez volt az első Leatherface-film amivel találkoztam. Külön érdekesség, hogy amikor anno haverokkal megnéztük eredeti nyelven (még mindig 15 évesen), döntöttem el ennek hatására, hogy innentől kezdve, amikor csak tehetem és lehetőségem van rá, mellőzöm a magyar szinkront. A lényegre visszakanyarodva: a filmet sokan támadják, de egy nagyon fasza slasher-horror, irtózatosan nyomasztó hangulattal. A talált felvételes eleje-vége pedig csak rápakol az élményre.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.