Tusk [2014]

Wallace egy podcastet vezet barátjával. Kanadába utazik, hogy interjút készítsen egy interneten terjedő videó szereplőjével, ám amire megérkezik, az illető öngyilkos lesz. Wallace egy bár mosdójában talál egy hirdetést, amelyet egy öreg ember hagyott ott. A szöveg szerint a férfi eseménydús életet élt a tengeren, és mielőtt meghal, szeretné, ha megoszthatná valakivel a történeteit. Wallace-nek több sem kell, meglátogatja az egykori tengerészt, ám nem telik bele sok idő, az öreg elkábítja a srácot, és mint kiderül, nem kicsit rajong a rozmárokért.

A Tusk-ot felfoghatjuk úgy, mint egyfajta Emberi százlábú paródiát, de érdemes leszögezni, hogy a film voltaképp egy fogadás végeredménye: ki tudja a legelborultabb ötletet összehozni? És akkor ott van még Kevin Smith tanácsa, vagy akár használati utasítása is a filmhez, miszerint ezt betépve kell nézni, hiszen ő is úgy írta. Oké Smith, köszönjük. Lehet, hogy tényleg jobban jártam volna, ha követem a rendező utasításait, mert a Tusk valami iszonyatosan beteg.

Elég magára az alapszituációra gondolni, mert ugye Wallace-ból a későbbiekben rozmár lesz - nem, nem rozmárember, ez már egy kurva rozmár. Talán ez az első pont a filmben, amikor elszakad a cérna, de mégsem szabad elmenni az mellett, hogy emberből rozmárt ennél "jobban" képtelenség megcsinálni. Ha másért nem is, hát ezért az egyszerre röhejes, felkavaró, gusztustalan és morbid momentumért érdemes nekiülni. Vagy pont ezért nem... embere válogatja.


De a Tusk nem csak ennyiből áll össze, hiszen mindeközben láthatjuk a másik szálat, amint Wallace barátnője, és podcast-társa próbál a nyomára akadni, amelyben segítségükre van egy meglehetősen furcsa természetű nyomozó, Guy Lapointe, akit Johnny Depp alakít - és bizony a stáblistán is Guy Lapointe néven van feltüntetve.

Itt jegyezném meg, hogy akit valamicskét is felvillanyoz Depp jelenléte, ne örüljön előre, karaktere ugyanis nem kicsit esik át a fárasztó kategóriába, ezzel sulykolva némi komikus elemet a filmbe, amely nem mellesleg elég merészen ugrál a műfajok közt: egyszerre próbál horror, dráma és vígjáték lenni, de se nem félelmetes, se nem megható, és még csak nem is vicces. Inkább bizarr, de az nagyon.

A film legjobb alakítását talán Michael Parks szállítja, aki már a szintén gyenge Red State-ben is megállta a helyét. Justin Long jelenlétével még mindig csak barátkozom, de összességében nem volt vele különösebb probléma. A barátnőjét alakító Genesis Rodriguez-hez amúgy több emlékezetes pillanat fűzhető, miközben Haley Joel Osment-re rá sem ismersz, ha te is az A.I.-ban láttad legutóbb. Na meg ugye ott van még a két boltos csaj, akik különösebb megemlítést nem érdemelnének, de ők Smith és Depp lányai, és tessék felkészülni: Smith következő filmje, a Yoga Hosers az ő karaktereikről fog szólni. Nyugi, Guy Lapointe is aláírt a filmre.

Összességében a Tusk egy maximálisan kihagyható darab, de ha megnézed, azt garantálom, hogy nem egy mindennapi élményben lesz részed. Nagyon groteszk, és ha még történetvezetés szempontjából nem is egyedi, nem is egy nagy was ist das, de az összkép mindenképp kellően beteg ahhoz, hogy néhány képkocka egyenesen beleégjen a retinádba.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Találmány / Primer [2004]

Trailer-mustra: Finding Dory / Free State of Jones / Independence Day: Resurgence

Logan [2017] - A képregényfilmek rekviemje, avagy a Bosszúállók bekaphatják!

Közönséges bűnözők / The Usual Suspects [1995]