The Mule [2014]
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyRLZKBhz-tGtbjZj3vCZJfo5o60R3mKq-sVm99Fy3A0YcKEMTeY7EYnL8Sv1xgb9MNGERbKzTNa9eckuyeeqexTsElSc8enhurRWzQHw0WZJtOFZhPF2Bj6dJDFPTJCdKIajq1JGgqCKe/s1600/mule1.jpg)
A film azzal indít, hogy megtörtént eseményekkel van dolgunk. Ha ez így van, hát nem semmi. A probléma csupán az, hogy mindez filmben, legalábbis ilyen terjedelemben nem feltétlenül működik kifogástalanul. Hősünk erőltetett székrekedése mellett, valamint a helyi kiskirály bosszúján kívül kapunk még szemétláda ügynököket, akik minden erejükkel azon vannak, hogy Ray "elengedje magát", de a The Mule még így is egy meglehetősen vontatott menetként vizsgázott.
És erről a rendezés tehet. Tony Mahony és Angus Sampson (ő alakítja Ray-t) ketten dirigálták le a filmet, az pedig, hogy nincs ebben komolyabb gyakorlatuk, csak a rövidfilmek terén, az maximálisan átjön a The Mule nézése közben. Főleg a film ritmusával volt gond, amit nem tudtak tartani, legtöbbször hosszasan döcögő, lassú képkockákat láthatunk, ami sajnos nem azt jelenti, hogy bármi pozitív érzést hozna ki belőlünk, amikor végre beindul a film gépezete egy kis időre.
Bár a színészek többnyire rendben voltak, Angus Sampson-nak meg aztán pláne elhiszed, mekkora egy örök vesztes, sőt, az egyik ügynök szerepében Hugo Weaving (mint bajuszkirály) is feltűnik. A The Mule tartogat azért gyomorforgató jeleneteket is (szerintem el tudjátok képzelni...), és még az alapkoncepcióból is ki lehetett volna hozni egy ennél sokkal jobb végeredményt, ha ügyesebb kezekbe kerül a projekt - így viszont csak egy 100 perces, elnyújtott kálváriát sikerült kipréselni belőle.
5/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.