A kör / Ringu [1998]

Van egy kazetta, amelyet ha megnézel, nem látsz rajta mást, csak rémálomszerű képeket. Azt gondolod, baromság az egész. Tudat alatt megrémítenek a látottak, de nem érted, mi a francot is láttál. Mígnem megszólal a telefon. Egy hang közli veled: hét nap múlva meghalsz. És megkezdődik a visszaszámlálás.

Miért az egyik legfélelmetesebb horror a Ringu? Mert a félelem tárgyai ezúttal a mindennapokban is használt eszközök. Tévé, telefon és egy videó kazetta. És erre eddig még nem volt példa. Az ember nem is gondolná, hogy egy szimpla kazetta lejátszása vagy egy telefon megcsörrenése milyen következményekkel járhat, arról nem is beszélve, hogy mi léphet ki a tévéből.

A riporterként dolgozó Reiko Asakawa unokahúga rejtélyes halált hal. A nő ekkor hall először a városi legendáról, miszerint létezik egy kazetta, amely megtekintése egy hét múlva az ember halálát okozza. Természetesen eleinte szkeptikus a mendemondával kapcsolatban, de mint kiderül, unokahúga is ezt a videót nézte meg barátaival, akik szintén meghaltak, ráadásul ugyanabban az időpontban. Reiko úgy dönt, nyomozni kezd, majd keze ügyébe kerül a szalag, amit meg is néz. A telefon megcsörren, neki pedig egy hete van, hogy felderítse a kazetta rejtélyét.


Tény, hogy a négy évvel későbbi amerikai remake az egyik legjobb újragondolás, amit láttam. De mint tudjuk, az esetek többségében az eredeti viszi a pálmát. Persze vannak kivételek, de A kör pont nem ilyen. Meglehet, néhány esetben rá lehet sütni a vontatott jelzőt, de mindvégig ott vibrál a levegőben, hogy nem sok van vissza hőseinknek, versenyt futnak az idővel. Gyűlnek a nyomok, de rohamos léptekben telnek a napok. Egyszerűen elképesztő atmoszférával dolgozik. Mondjuk elengedhetetlen kellék, hogy szeresd a japán filmeket, a látványukat, illetve, hogy a merőben sajátos színészi alakítások ne szúrják a szemed. Ha ezeket kipipáltad, akkor nyugodtan átadhatod magad a rettegésnek.


A film legnagyobb erénye a rejtélyek fokozatos felderítése. Nem, nem az, amikor történik egy gyilkosság. A titok, a legenda komótos, de annál izgalmasabb kibontása szüli a félelmet. Amikor csak megpendítik a dolgokat, és ezzel rátelepszik az amúgy is nyomasztó hangulatra maga a természetfeletti.

Kôji Suzuki regényéből Hideo Nakata forgatta le a filmet, amelyet egy folytatás, illetve egy előzmény követett a továbbiakban. Nem hiába a kult státusz, de könnyen megeshet, hogyha eddig csak az amerikai változatot láttad, akkor ezzel már nem leszel úgy megelégedve, mint várnád. Pedig zsigeri félelmet képes szülni.

8/10


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.