Omar [2013]

A megszállt Palesztinában élő fiatal fiú, Omar az életét kockáztatva minden nap átmászik az izraeliek által felhúzott biztonsági falon, hogy láthassa szerelmét. Mindezek mellett egy titkos ellenállás tagja, akik gerillatámadást hajtanak végre, és megölnek egy izraeli katonát. Később elfogják, a hatóságok pedig választás elé kényszerítik: vagy a börtön, vagy segít leleplezni az ellenállást, ezzel elárulva barátait.

Az idei, 86. Oscar-gálán a Legjobb idegen nyelvű film kategória egyik jelöltje volt az Omar, és nem véletlenül. Az más kérdés, hogy végül az olasz A nagy szépség vitte haza a szobrocskát. Miért jó film az Omar? Egyrészt nagyszerűen lefesti a palesztin helyzetet. Nem könnyű arrafelé az élet, és igen, az ilyen filmek után az ember kicsit átértékeli a dolgokat azzal kapcsolatban, hogy hiába nincs fényűző életszínvonal Magyarországon sem, azért lehetne rosszabb is. Anno még az Isten városa hozott ki belőlem ilyen gondolatokat. De nem szeretnénk Ciszjordániában élni, nagyon nem. Ez a filmből maximálisan átjön.

Itt van még a két szék közé majdnem beleesett fiú története. A börtönt nem élné túl, a dolgokat pedig nehezíti, hogy élete szerelme, Nadia tulajdonképpen Omar egyik harcostársának a testvére. Ráadásul ha segít a rendőröknek, könnyen meglehet, hogy nyugalmas életet élhet tovább, de onnantól kezdve a hatóságok markában van, ha arról van szó, őt keresik meg, hogy segítsen valamiben. Szóval nagyok a dilemmák, Omar kálváriája pedig egy az egyben átjön a vászon ezen oldalára. Próbálja a legjobbat kihozni az egészből, hiszen nem akar hoppon maradni, valamit választania kell, és mi ezeket a próbálkozásokat láthatjuk.


Bár kissé döcögősen, mondhatni ásítozósan indul, tart ez úgy az első fél óráig, de amint elkapják Omart és kezdetét veszik a megpróbáltatásai, úgy irányul minden figyelmünk a filme. És nem szabad elmenni amellett, hogy milyen üldözéses jelenetekkel tarkították a filmet: egyszerűen csak futva menekülnek a rendőrök elől, de láthatjuk, hogy nem kellenek robbantásokkal telezsúfolt akciós üldözések ahhoz, hogy izgalmas perceket tudjanak kicsikarni egy menekülésből.

Az újra nézés illúzióját nem keltette fel bennem, de tény, hogy remek moziról beszélhetünk az Omar esetében. Nem szabad nyugati filmes elvárásokkal nekiülni, mégiscsak egy izraeli produkciót láthatunk - ha ezt észben tartod, garantáltan nem fogsz csalódni.

7/10


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.