Rossz szomszédság / Neighbors [2014]
Mac (Seth Rogen) és Kelly (Rose Byrne) boldog házasok, nemrég született egy kislányuk, teljes idillben élnek egy tipikus, nyugis amerikai kertvárosban. Azonban minden jónak vége szakad, amikor a szomszédságukba költözik néhány fiatal, egészen pontosan egy féktelen bulizásra kiéhezett egyetemi szövetség. Ugyan a házaspár eleinte próbál jó arcnak tűnni, de a fiatalok nem nagyon értenek a szép szóból, így hát kezdetét veszi a haddelhadd.
Úgy általában bírom, amit Nicholas Stoller művel: a Forgetting Sarah Marshall és a Get Him to the Greek is bejött, és bár a The Five-Year Engagement már annál kevésbé, de úgy tűnik, most visszanyertem a belé fektetett hitem.
Persze ehhez szinte elengedhetetlen kellék, hogy kedveld Seth Rogen-t, illetve azt a fajta alpári, altesti humort, ami vele jár. Mert abból itt van bőven. Mondanom sem kell, hogy hozza a formáját a fickó, löki a tőle elvárt szöveget, na meg adja ugyanazt a karaktert, amit szinte minden filmjében. De nem tehetek róla, én őt pont ezért kedvelem. Nem egy kifejezetten jó színész, általában saját magát alakítja, de nem is várok el tőle többet.
Na, itt megint kiélhette magát, a Neighbors ugyanis sziporkázik az ilyen mentalitású humorban, miközben a szomszédok egymással való rivalizálása többnyire jól is működik, Zac Efron pedig egy elképesztő telitalálat az egyetemi szövetség elnökének szerepében, hiszen kellően antipatikus tud lenni a srác. Úgy tűnik, nagyon mennek neki az ilyen tapló figurák. Rose Byrne, mint feleség pedig szintén egy remek választásnak bizonyult, ráadásul közte és Rogen közt piszkosul ment az a bizonyos kémia.
Pöcsös, fingós, begombázós poénokkal megpakolt vígjáték két olyan generáció harcáról, akiket csak egy hajszál (és egy gyerek) választ el egymástól: míg az egyik fél bulizni akar orrba-szájba, addig a szomszéd csak aludni szeretne, hiszen reggel melóba kell menni. Buli-film a köbön, rivalizálós-film ezerrel, szomszéd a szomszéd ellen, és néha kicsit tényleg sok, akadnak túlzások, mind a történet, mind a karakterek motivációit illetően, de egy unalmas délutánt veszettül képes feldobni. Nem egy This is the End, sem egy Pineapple Express, de valahol ott kullog mögöttük, nem is olyan messze.
7/10
Úgy általában bírom, amit Nicholas Stoller művel: a Forgetting Sarah Marshall és a Get Him to the Greek is bejött, és bár a The Five-Year Engagement már annál kevésbé, de úgy tűnik, most visszanyertem a belé fektetett hitem.
Persze ehhez szinte elengedhetetlen kellék, hogy kedveld Seth Rogen-t, illetve azt a fajta alpári, altesti humort, ami vele jár. Mert abból itt van bőven. Mondanom sem kell, hogy hozza a formáját a fickó, löki a tőle elvárt szöveget, na meg adja ugyanazt a karaktert, amit szinte minden filmjében. De nem tehetek róla, én őt pont ezért kedvelem. Nem egy kifejezetten jó színész, általában saját magát alakítja, de nem is várok el tőle többet.
Na, itt megint kiélhette magát, a Neighbors ugyanis sziporkázik az ilyen mentalitású humorban, miközben a szomszédok egymással való rivalizálása többnyire jól is működik, Zac Efron pedig egy elképesztő telitalálat az egyetemi szövetség elnökének szerepében, hiszen kellően antipatikus tud lenni a srác. Úgy tűnik, nagyon mennek neki az ilyen tapló figurák. Rose Byrne, mint feleség pedig szintén egy remek választásnak bizonyult, ráadásul közte és Rogen közt piszkosul ment az a bizonyos kémia.
Pöcsös, fingós, begombázós poénokkal megpakolt vígjáték két olyan generáció harcáról, akiket csak egy hajszál (és egy gyerek) választ el egymástól: míg az egyik fél bulizni akar orrba-szájba, addig a szomszéd csak aludni szeretne, hiszen reggel melóba kell menni. Buli-film a köbön, rivalizálós-film ezerrel, szomszéd a szomszéd ellen, és néha kicsit tényleg sok, akadnak túlzások, mind a történet, mind a karakterek motivációit illetően, de egy unalmas délutánt veszettül képes feldobni. Nem egy This is the End, sem egy Pineapple Express, de valahol ott kullog mögöttük, nem is olyan messze.
7/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.