Coherence [2013]

Egy baráti társaság hosszú idő után ismét összecsapódik egy közös estére: vacsora, könnyed borozgatás, beszélgetés. Ugyanezen az estén egy üstökös halad el a Föld felett. Eleinte csak egy-egy telefonkijelző törik be magától, majd később az áram is elmegy. Embereink azonban észreveszik, hogy az utcában csak egyetlen házban van világítás. Páran oda mennek. Maradtak volna a seggükön? Visszaérkezve ugyanis hoznak magukkal egy dobozt a házból, amelyben az ő fényképeik vannak, egy-egy számmal megjelölve. És valami más is van odaát... Megígérem, hogy próbálok spoilermentes maradni a továbbiakban.

Éljenek a minimalista sci-fi-k! Ha párhuzamot kéne vonnom egy másik filmmel, akkor az mindenképp a Primer lenne. Na, most ezzel biztos pár embert elijesztettem a dologtól (hozzáteszem, nekem a Primer tetszett), de felesleges megijedni: bár több síkon is hasonlóak, a Coherence nálam egy jobb élményt ért el. Való igaz, itt is figyelni kell, de nem kell ötször újra nézned, hogy összeálljon a kép.

Megmondom őszintén, felesleges az első bekezdésben leírtaknál többet tudnod a történetről. Én sem tudtam egyebet, és így ütött a legnagyobbat. Maga az első csavar nem egy nagy truváj, de onnantól kezdve nagyon ügyesen kezelik a helyzetet. És ebben nagyon erős a film A sztoriért felelős illetékesek tényleg odatették magukat. Nem állítom egy percig sem, hogy mindent kihoztak egy ilyen szituációból, de fordulatokban nincs hiány.


A Coherence tartogat jó néhány meglepetést a tarsolyában. A cselekményt pedig emberi döntések hajtják előre, logikus, néhány esetben logikátlan lépések által sodródnak. Kevés szereplő, kevés helyszín, tulajdonképpen egy kamaradrámáról beszélünk.

Ami mellett pedig nem lehet elmenni, az a kulisszatitok, miszerint a szereplők szinte végig improvizáltak. Volt némi jegyzetük a karakterükről, maga a forgatókönyv viszont nem tartalmazott dialógusokat, így azt nekik kellett ott helyben rögtönözni. Sőt, hogy még egy érdekességet említsek: még azt sem tudták, mikor fog pontosan elmenni az áram, mindez a hitelesség végett. És működik. Hiába nem színészóriások, nem is láthatunk kiemelkedő alakításokat, sőt, a karakterek többsége meglehetősen felszínes, de érdemes tudni, hogy mennyire egy impró-filmről van szó.

Valóban látszik minden képkockán, hogy zsebpénzből forgatták le, sőt, mindössze öt nap alatt, ráadásul a kamera túloldalán munkálkodó stábtagok is nagyon kevesen voltak. Azonban a film elérte azt, hogy ne tudjam leszólni ezt az amatőr megvalósítást, lévén, hogy sikerült elkapnom a fonalat. Ha bejönnek az ilyen megoldások, ahol a sztori dominál, minden más pedig mintha egy kispályás produkció berkein belül készült volna, és szereted a misztikumot, akkor ne keress tovább.

8/10


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.