A nyolcadik utas: a Halál / Alien [1979]

Mit lehet elmondani így 38 év távlatából az Alienről? Hogy klasszikus? Hogy a díszletek, a látvány, úgy minden mennyire a helyén van? Hogy a xenomorph-ok mind a mai napig meghatározó lények? Lehetne rizsázni (nyugi, fogok is), de az biztos, hogy egy 2001: Űrodüsszeia és egy Star Wars után egy egészen más űrtörténettel állunk szemben.


A Nostromo teherszállító űrhajó a Föld felé tart, egy kiadós rakománnyal a fedélzetén, mígnem a központi számítógép, Anya jeleket fog be egy bolygóról. Feléleszti hibernációjából a hét tagú legénységet, akiknek kötelessége utána járni, mi is történt az LV-426 nevű planétán. Itt aztán elszabadul a pokol: először egy régóta becsapódott hajóra bukkannak, majd tojásokra. Egyikből egy rákszerű lény ugrik ki, amely ráveti magát Kane (John Hurt) arcára. Ugyan nem öli meg, de kómában tartja. Már az űrhajón próbálják kezelni, amikor az a ronda kis valami leugrik a férfi arcáról, akinek látszólag semmi baja. Mígnem vacsora közben rosszul lesz, testéből pedig egy egészen másfajta lény tör magának utat. A lény rekordidő alatt megnő, a legénység pedig fogyatkozni kezd.

Bár a nyolcadik utas valójában a macska, Ridley Scott filmje egészen elképesztő űr-slasher, már ha szabad így nevezni. Azzal a különbséggel, hogy ez a slasher nem annyira bugyuta, mint a többi slasher. Persze koncepcióját, sztoriját tekintve ez sem egy nagy wasistdas, de sokat nyom a lattba a legénység tagjai közötti konfliktusok, főleg akkor, amikor egyikükről kiderül, hogy nem pont az, akinek gondolták... Illetve az, hogy az utazásuk célja sem volt teljes mértékig tisztázott számukra. Ezen felül pedig ott van a rémület, amely maximális utat tör magának: egy lény, amelyről a karaktereknek fogalmuk sincs.


Nem tudják, mivel állnak szemben, mire képes, mit bír ki. Ami biztos, hogy vére olyannyira savas, hogy az több emeletet képes átmarni. A hangulat, az atmoszféra kétségbeejtően rideg fokozásához pedig adva van a már említett díszlet: a Nostromo űrhajó úgy, ahogy van, telitalálat. Még ha mit sem tudva ülsz is le a film elé, a film elején, ahogy körbejár a kamera az űrhajó belterében, már tisztázódik előtted, hogy itt még komoly bajok lesznek. Zseniális. És persze ha nem lenne az Alien, nem lenne Ripley sem, akit Sigourney Weaver alakít, és lett belőle legalább annyira kultikus karakter, mint magából a xenomorph-ból. De ez már ugye történelem.

Bitang erős darab, még ma újranézve is, és noha az idegen bármennyire is vagányul néz ki, gyermekbetegségektől azért szenved a megformálása, különösen a mozgása, de hát a helyén kell kezelni: ez azért még a hetvenes évek. De még így is mindent kihoztak belőle, amit lehetett: egy igazi űrhorror, amely előtt még most, 2017-ben is készült egy korrekt tisztelgés, Life címmel. Az pedig, hogy később az Alien folytatással mit művelt James Cameron, újfent bebizonyította, hogy egy második rész igen is lehet erősebb darab.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Péntek 13 / Friday the 13th [2009]