Az ember, aki mindent tudott / Swiss Army Man [2016]

Teljes mértékig megértem, ha valaki ezt a filmet húsz perc után kinyomja a francba, mondván, hogy ez mekkora egy baromság, és hogy az ő ideje drágább ennél. Nem tudnék vele vitatkozni, de azzal sem, aki végigüli és elismerően beszél róla: mert a Swiss Army Man egy vérbeli csemege, de nem csak az idei felhozatalt nézve: egész egyszerűen nincs még egy ilyen film a világon.


A Számkivetett Wilson-os szegmense, valamint Robinson Crouso találkozik ebben a nagyon furcsa másfél órában: Hank (Paul Dano) egy lakatlan szigeten tengeti mindennapjait, miután hajója viharba került, ő pedig kisodródott. Mi ott kapcsolódunk a történetbe, amikor hősünknek elege lett a magányból, feladta a harcot, és éppen kötelet rak a nyaka köré. Még az utolsó előtti pillanatban észreveszi, hogy egy vízihullát (Daniel Radcliffe) sodor a víz a partra. Segítségével megmenekül a szigetről (hogy hogyan, azt majd meglátjátok), majd egy erdőbe kerülnek, ahol Hank elmagyarázza a hullának, Manny-nek, hogyan is működik maga a lét.

És lényegében ennyi a film: Manny megszólal, nem utolsósorban pedig érdeklődni kezd az élet iránt. Hank olyan kendőzetlenül tárja elé az élet bizonyos pontjait, amelyeket még a legprovokatívabb vígjátékok is csak említés szintjén hoznak fel. A Swiss Army Man elég erősen döntögeti a tabukat: maszturbálás, fingás, szerelem, szex, minden terítékre kerül, olyan nézőpontokkal és saját történetekkel, amelyeket az ember nem kimondottan beszél meg másokkal. Itt viszont megtörténik, és kiveséznek mindent, amit eltudsz képzelni - és azt is, amit nem.


De nem csak szimpla társalgásoknak lehetünk szem és fültanúi: Dan Kwan és Daniel Scheinert írók/rendezők gondoskodtak róla, hogy a maguk módján ruházzák fel a képkockákat. Nincs megállás egy pillanatra sem, hiszen miközben folynak a nagy eszmecserék és a maguk módján, de világmegváltó gondolatok, elég komoly vizuális orgiának lehetünk részesei, lásd példának, amikor a két főhős "moziba megy". Nagyon hamar, már az első percekben tudjuk, hogy nem egy átlagos filmre váltottunk jegyet, de, hogy ez a későbbiekben milyen mértékig képes fokozódni, arról elképzelésünk sincs. Az pedig, hogy mind Paul Dano, mind Daniel Radcliffe zseniális volt, csak fokozza ezt a nagyon furcsa egészt.

Bizarr film, nem köntörfalaz, de kimondja, amit ki kell. Nem kerülgeti a témákat, hanem a töküknél ragadja meg őket, ez pedig egy hatalmas erénye. Nem mindenkinek ajánlott darab, de aki egy nagyon más élményre vágyik, az garantálom, hogy ezzel megkapja.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Nyomozós filmek

A vendégek / The Party [2017]

Top 10 igaz történeten alapuló film

HÍRes hármas #3