Dumb és Dumber kettyó / Dumb and Dumber To [2014]
Miután Dumb húsz évig képes volt katatón állapotot szimulálni egy szanatóriumban, hogy végül barátjának, Dumbernek jól az arcába vághassa, hogy "Bevetteeeeed!", a duó ismét együtt csapatja tovább. Dumbernek új vese kell, ehhez azonban egy vér szerinti hozzátartozójára lenne szükség. Kiderül, hogy van egy 22 éves lánya: a két dilibogyó pedig útnak indul, hogy felkutassa. Dumbernek ugyanis a lánya veséje kell.
.jpg)
Mr. Samsonite, "ez a buli megdöglött", "nyugi, visszaragasztottam", és még sorolhatnám az idézeteket 1994-ből, amikor is Dumb és Dumber betámadta, akarom mondani, alaposan lefárasztotta a moziba járókat. A grimaszolós, fosós, elborult, debil poénok gyűjtőhelye volt anno ez a film, amely bár megosztja az embereket, de komédia-körökben kisebb kultusznak örvend. Nekem személy szerint egyik első moziélményeim közé tartozik, alap, hogy VHS-en szó szerint rongyosra néztem, és mind a mai napig nagy favorit. Messze van a remekmű fogalmától, de a saját korlátain belül tudja a dolgát.
És akkor bejelentették, hogy jön a folytatás...
Igen, húsz évvel később járunk már, a Farrelly-tesók pedig úgy döntöttek, hogy megint megpróbálják: Jim Carrey és Jeff Daniels is visszatértek, kicsit megöregedve ugyan, de legalább a fronton ugyanazok az arcok ökörködnek, illetve vezényelnek, mint a kilencvenes években. Ilyenkor jön az, hogy az első rész kedvelői értetlenkedve állnak, miért kell megint ugyanazt a nyulat előrántani a kalapból, na meg a tendenciát elnézve nem kevés sansz van rá, hogy jól el is rondítják.
Jómagam is tartottam tőle elég rendesen, így kicsit félve ültem neki. Lementem alfába, az agyamat takarékra tettem, és átadtam magam a Dumb és Dumber kettyónak.
.jpg)
És most jön az a rész, hogy leírhatom: pozitívan csalódtam. Nem, nem jobb, mint az első rész, sőt, még csak nem is olyan jó, de közel jár hozzá. Nagyjából ugyanarra az értelmi szinte (már ha ezt lehet annak nevezni) kell számítani, a poénforrások nem változtak, az agyzsibbasztás pedig garantált. Igen, jól szórakoztam, kellemes felidézése volt Dumb és Dumber első kalandjának: nem csak néhány poén tért vissza, hanem pár karakter is (stáblista utáni jelenetet tessék megvárni), sőt, van aki annak idején csak említés szinten került elő, és most ténylegesen meg is jelenik.
Farrelly-ék egyfajta biztonsági játszmát űztek: a film szerkezete is lényegében ugyanaz, mint az első epizódnak. Adott egy utazás, hogy a dilibogyók megtaláljanak egy nőt, míg a háttérben valami egészen más, amolyan crime-szál is kezd kibontakozni. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen aki szereti a '94-es filmet, az tudja, hogy messze nem a sztori a lényeg. Egyszerű múltidézésről van szó pusztán, kedveskedve a rajongóknak.
Bár a két színész jócskán megöregedett az évek során, azt le sem tagadhatják, hogy mennyire jól érezték magukat a forgatáson. Minden egyes képkockáról átjön, hogy nekik ez az egész nekik nem volt több, mint egy hülyülés a régi haverokkal.
De még mielőtt bárki azt hinné, hogy a Dumb és Dumber kettyó az elmúlt évek legjobb komédiája lenne: erről szó sincs. Lehetett volna, bár ezt a jelzőt maximum a legnagyobb fanok tűzték volna ki rá, de sajnos ez a folytatás sem mentes a tipikus 'második részes' hibáktól, mégpedig: néha túl sok. Igen, párszor elvetik a sulykot, sok esetben a poén inkább kínosan, mintsem viccesen sül el. Van az a humor, amikor a fejedhez csapsz, mondván: "ennyire hülyék még ezek sem lehetnek" - ez pedig vagy egy nevetés kíséretében megy véghez, vagy pont ellenkezőleg. Sajnos az utóbbiból is kaptunk párat.
Mondanom sem kell, a film szigorúan csak azoknak ajánlott, akik szerették az első részt is. Nem kell nagy megfejtésre számítani: a Dumb és Dumber kettyó egy szerethető, vicces és nem utolsó sorban fárasztó és infantilis vígjáték, amely ahhoz képest, hogy húsz évet váratott magára, nem sült el rosszul.
.jpg)
Mr. Samsonite, "ez a buli megdöglött", "nyugi, visszaragasztottam", és még sorolhatnám az idézeteket 1994-ből, amikor is Dumb és Dumber betámadta, akarom mondani, alaposan lefárasztotta a moziba járókat. A grimaszolós, fosós, elborult, debil poénok gyűjtőhelye volt anno ez a film, amely bár megosztja az embereket, de komédia-körökben kisebb kultusznak örvend. Nekem személy szerint egyik első moziélményeim közé tartozik, alap, hogy VHS-en szó szerint rongyosra néztem, és mind a mai napig nagy favorit. Messze van a remekmű fogalmától, de a saját korlátain belül tudja a dolgát.
És akkor bejelentették, hogy jön a folytatás...
Igen, húsz évvel később járunk már, a Farrelly-tesók pedig úgy döntöttek, hogy megint megpróbálják: Jim Carrey és Jeff Daniels is visszatértek, kicsit megöregedve ugyan, de legalább a fronton ugyanazok az arcok ökörködnek, illetve vezényelnek, mint a kilencvenes években. Ilyenkor jön az, hogy az első rész kedvelői értetlenkedve állnak, miért kell megint ugyanazt a nyulat előrántani a kalapból, na meg a tendenciát elnézve nem kevés sansz van rá, hogy jól el is rondítják.
Jómagam is tartottam tőle elég rendesen, így kicsit félve ültem neki. Lementem alfába, az agyamat takarékra tettem, és átadtam magam a Dumb és Dumber kettyónak.
És most jön az a rész, hogy leírhatom: pozitívan csalódtam. Nem, nem jobb, mint az első rész, sőt, még csak nem is olyan jó, de közel jár hozzá. Nagyjából ugyanarra az értelmi szinte (már ha ezt lehet annak nevezni) kell számítani, a poénforrások nem változtak, az agyzsibbasztás pedig garantált. Igen, jól szórakoztam, kellemes felidézése volt Dumb és Dumber első kalandjának: nem csak néhány poén tért vissza, hanem pár karakter is (stáblista utáni jelenetet tessék megvárni), sőt, van aki annak idején csak említés szinten került elő, és most ténylegesen meg is jelenik.
Farrelly-ék egyfajta biztonsági játszmát űztek: a film szerkezete is lényegében ugyanaz, mint az első epizódnak. Adott egy utazás, hogy a dilibogyók megtaláljanak egy nőt, míg a háttérben valami egészen más, amolyan crime-szál is kezd kibontakozni. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen aki szereti a '94-es filmet, az tudja, hogy messze nem a sztori a lényeg. Egyszerű múltidézésről van szó pusztán, kedveskedve a rajongóknak.
Bár a két színész jócskán megöregedett az évek során, azt le sem tagadhatják, hogy mennyire jól érezték magukat a forgatáson. Minden egyes képkockáról átjön, hogy nekik ez az egész nekik nem volt több, mint egy hülyülés a régi haverokkal.
De még mielőtt bárki azt hinné, hogy a Dumb és Dumber kettyó az elmúlt évek legjobb komédiája lenne: erről szó sincs. Lehetett volna, bár ezt a jelzőt maximum a legnagyobb fanok tűzték volna ki rá, de sajnos ez a folytatás sem mentes a tipikus 'második részes' hibáktól, mégpedig: néha túl sok. Igen, párszor elvetik a sulykot, sok esetben a poén inkább kínosan, mintsem viccesen sül el. Van az a humor, amikor a fejedhez csapsz, mondván: "ennyire hülyék még ezek sem lehetnek" - ez pedig vagy egy nevetés kíséretében megy véghez, vagy pont ellenkezőleg. Sajnos az utóbbiból is kaptunk párat.
Mondanom sem kell, a film szigorúan csak azoknak ajánlott, akik szerették az első részt is. Nem kell nagy megfejtésre számítani: a Dumb és Dumber kettyó egy szerethető, vicces és nem utolsó sorban fárasztó és infantilis vígjáték, amely ahhoz képest, hogy húsz évet váratott magára, nem sült el rosszul.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.