Hideg nyomon / Gone Baby Gone [2007]

Az, hogy Ben Affleck jobb rendező, mint színész, nehéz vitatni. Mondom ezt úgy, hogy akkor sem esek kétségbe, ha éppen szerepelni látom valamelyik filmben. Első egész estés rendezése egy Dennis Lehane regény adaptációja, és mint tudjuk, egy ilyen íróval nehéz mellélőni. Ahogyan Clint Eastwood a Titokzatos folyóval, Martin Scorsese a Viharszigettel, úgy Ben Affleck is remekül járt el a Hideg nyomon című könyvvel.

A helyszín Boston, és annak sem egy jobb fajta környéke, egészen pontosan Dorchester. Egy négy éves kislány, Amanda tűnik el nyomtalanul, a hozzátartozók pedig felbérelik a magánnyomozó párost, Patricket és Angie-t. Ennek oka, hogy ők ketten ismernek olyan alakokat is, akik a rendőrökkel nem állnának szóba, vagy épp nem mondanak el nekik mindent. Kezdetét veszi a nyomozás, ami nem egy sétagalopp: drogosoktól kezdve pedofilokon át, kisebb és nagyobb bűnözőkön keresztül vezet az útjuk.

De nehogy azt hidd, hogy egy szokványos detektív-történetről van szó.

Elvégre az alapanyag Lehane, így egy korántsem átlagos helyzettel találjuk szembe magunkat. A film végeztével órákat lehetne vitázni a megannyi morális kérdésről, amik felvetődnek a végkifejletet illetően. Egy véget érni nem akaró kálvária az, amit Lehane felvázolt, mindenféle cukormáz és sallang nélkül. Szikáran, keményen, realistán. Felejtsd el Hollywood-ot, mert ez nem egy álomvilág, hanem maga a valóság is lehetne, ami mint tudjuk, sokszor nagyon kegyetlen tud lenni.


És bizony jó film ide vagy oda, mégis egy nagyon fontos ponton csúszott el az összkép, mégpedig a főszereplőn. Hiába, azért a család fontos dolog, de Ben Affleck igazán választhatott volna mást is a kisöccse helyett. De még mielőtt félreértésbe torkollna a mondandóm: nem, nem tartom rossz színésznek Casey-t, de mindvégig olyan érzésem volt, hogy ez a karakter egy másik színészért kiállt. Ki tudja, talán még maga Ben is jobb választás lett volna. De hát igen, a család...

Ez részben azért is dühítő kicsit, mert mellékszereplők terén viszont Ben nagyon is biztosra ment. Michelle Monaghan szokásához híven piszkosul aranyos, bár tény, hogy nem ez az egyetlen pozitívum, ami felhozható rá. És akkor még Morgan Freeman, akivel szintén nem lehet hibázni, sőt, itt van nekünk Ed Harris, aki talán a film legemlékezetesebb alakítását nyújtja. Az pedig, hogy Amy Ryan-t a drogos anyuka szerepéért mennyire jogosan jelölték Oscarra és Golden Globe-ra, gondolom nem igényel különösebb magyarázatot.

Nagy kár, hogy kevés ilyen krimi lát napvilágot, de persze ez nem csak Affleck érdeme, sokkal inkább az íróé, aki az alapanyagot szolgáltatta. Az más kérdés, hogy ebből kedvenc Gézánk mennyire megtudta ragadni a lényeget. Ugyan az eddigi három Lehane-adaptáció közül talán pont ez a leggyengébb, de ha alaposan belegondolunk, nehéz kiválasztani a legjobbat - nekem legalábbis. Akinek eddig kimaradt, az feltétlenül pótolja, ha egy részben nyomasztó, részben izgalmas, részben kőkemény, de mindenek felett egy nagyon is elgondolkodtató mozira vágyik.

8/10


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.