A majmok bolygója: Háború / War for the Planet of the Apes [2017]

Az elmúlt évek egyik legszínvonalasabb újragondolása / rebootja / előzménye (nevezhetjük bárhogy) kétség kívül a Majmok bolygója volt. Szíve és lelke volt mindkét résznek, így a harmadik rész is abszolút várólistás volt. Most megkaptuk.


Méltó lezárása lenne a trilógiának? Igen! Sajnos nem eszik olyan forrón, mert közel sem hibátlan film, de összességében elmondhatjuk, hogy igényes harmadik rész született, és nem utolsó sorban pont került a történet végére. Ennél több talán nem is kéne.

Cézárék ezúttal sem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon, hiszen újabb ellenség üti fel a fejét: emberek, de nem a békés fajtából. Terveik vannak a majmokkal, akik viszont már kiszemeltek egy új helyet maguknak, távol a mostanitól.

Elmondhatjuk, hogyha valamikor újráznánk a trilógiát, szinte egymás után le lehetne darálni mindhárom filmet, annyira szépen illeszkedik egymás mellé, simul bele egyik a másikba. Ugyanolyan kreatív film a Háború, mint elődjei, ugyanúgy érezni, hogy ezt a sztorit el akarták mesélni, és nem csak a még több pénz dominált. Most is sikerül az adrenalint az egekig tornászni, miközben a motion capture majmok talán még inkább élethűbbek voltak - és valljuk be, ezt az előző rész után nem gondoltuk volna. Ami pedig a legnagyobbat szól: a dráma. Ha voltak pillanatok az előző etapokban, amikor egy-egy könnycseppet elmorzsolhattunk, akkor most biztosak lehetünk abban, hogy eltörik a mécses. Nincs mit tenni, erre muszáj felkészülni. Az érzelmi töltet a gyomrodba hatol.


És most jöjjön a fekete leves, szomorú, de ez is van. Haladjunk sorban: a játékidő közepe táján egy hangyányit leül a film. Utólag már nem annyira zavaró, de ott és akkor éreztem, hogy gellert kapott a cselekmény. Idővel a helyére talál, és érkezik a kárpótlás, de kár volt azért a kis üresjáratért. Aztán a vicces, vagy éppenséggel csak viccesnek szánt majom. Új karakter, de elképesztően kínos, ahogyan kilóg a sorból a szerencsétlen természetével, vagy csupán azzal, amikor azon kell nevetni, hogy röhejes emberi ruhába bújik. Ezen kívül - és itt már tényleg a végére érek a negatívumok listájának - finálé gyanánt sokkal nagyobb eresztésre számítottam. Szép volt, jó volt, és ami a záró képkockákon szembe jön, az tényleg felmossa az emberrel a padlót, de nem igazán érezni a címben is feltüntetett háborút.

Viszont minden hibája ellenére egy nagyon is tisztességes, igényes alkotás azoknak, akik szeretik ezt a szériát. Ugyan Woody Harrelson karaktere kissé túlzás (ő olyan kemény, hogy este is csak azért van rajta napszemüveg, hogy azt majd lassan levegye, amikor valami gonoszat akar mondani), de belefért. Méltó lezárással lettünk gazdagabbak, így kell befejezni egy nagyon is ütős trilógiát.


Nincsenek megjegyzések

Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.

Üzemeltető: Blogger.